chili&vanília - Haydari

  • .
  • 2011. május 12.

Trafik

A Herceg-szigetek, más nevén Adalar Isztambul egyik kerülete. A Bizánci Birodalom időszaka alatt ide menekítették a hercegeket, majd a szultán családjának tagjait, innen az elnevezés.
A 19. században vált a jómódú isztambuliak nyaralóhelyévé, és vette fel mai karakterét. A Márvány-tengeren fekszik, a városból kb. 1 órás hajóút vezet ide. Gépkocsiforgalom egyáltalán nincsen, a szigeteken gyalogosan és lovas kocsin lehet közlekedni. A Burgazada-sziget a legkevésbé felkapott és a legcsendesebb. Itt tényleg semmi nincs, csak a tenger végtelen látványa, vadregényes, hangulatos (részben luxus) nyaralóházak és néhány vendéglő. Na meg a híres Kalpazankaya étterem a sziget legtetején, ahol olyan kilátás vár ránk, hogy szó szerint úgy érezzük majd magunkat, mint a paradicsomban. A választék nem túl nagy, nincs is rá szükség, mindenki azonnal mutatja, mit kér: padlizsánkrém, feta, joghurtkrém, marinált halak, paradicsomos-paprikás padlizsán, szegfűborsos-fűszeres rizzsel töltött kagyló, olívaolajban főtt articsóka, lóbab püré, dolma, tengeri spárga. Mellé pita, raki. (Utána más eszünkbe se jusson, mint a grillezett halak valamelyike.) A hideg előételek, ("meze") között felbukkan az egyik kedvencünk is: a haydari, azaz a joghurtos fetakrém, amely a világ legegyszerűbb étele. Nem tudom, a türkiz tenger látványa és a sós szellő illata nélkül is működik-e, elrontani mindenesetre nemigen lehet.

Kapros-joghurtos fetakrém (Haydari)

Hozzávalók (4-6 adag)

50 dkg sűrű, krémes joghurt

(pl. 10%-os török joghurt)

25 dkg feta sajt

1 csokor kapor, finomra aprítva

só, bors

olívaolaj

A joghurtot teljesen simára keverjük a fetával és a finomra aprított kaporral. Sózzuk, borsozzuk, tetejét meglocsoljuk olívaolajjal. Meze részeként kínáljuk, pitával, de bárányfasírt mellé is kiváló. Ha nem kapunk török joghurtot, előállíthatjuk magunk házilag úgy, hogy a natúr joghurtot gézzel borított szűrőbe teszszük, majd néhány óráig hagyjuk lecsöpögni, hogy sűrű, krémes legyen.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.