Tudomány

Ha máshonnan nem, az OECD-országok iskolásainak olvasnitudását vizsgáló Pisa 2000 jelentésből tudhatjuk: a mi 15 éveseink 48 százaléka alig érti, amit olvas. Az ilyen vizsgálatokban azok az országok szerepeltek a leggyengébben, ahol a tanterv szerint Magyarországhoz hasonlóan még mindig négyosztályos az alapozó képzés. A mi gyerekeinknek a tanterv szerint 10 évesen már kifogástalanul kellene olvasniuk, de ez még a jó tanulási képességekkel rendelkező gyerekeknek sem mindig sikerül.

"Pár év múlva majd számítógépen intéznek mindent" - sóhajtott fel annak idején a túlhajszolt tanulmányi előadó, amikor az indexleadás utolsó napján fáradtan végigtekintett az ajtaja előtt toporgó tömegen. Azóta szinte minden egyetemen kiépült az elektronikus adminisztráció, a hallgatók azonban még ma is kénytelenek fél napokat áldozni a szemeszterükből, hogy elfogadtassák máshol szerzett tudásukat. Pedig az internetes rendszerek segítségével a diákok otthonról vagy egy bangkoki internetkávézóból is elintézhetnék függő ügyeiket. Ezt amúgy több hazai és nemzetközi határozat is előírja.

"Nem akarok személyeskedni, de bizonyára hallották már azt a felvetést, miszerint nem helyes, ha az ügyészség elveszi a lehetőségét annak, hogy bíróság elé kerüljenek bizonyos ügyek. Főleg a sajtóban került elő többször ez a gondolat. Nos, ez nem igaz."

Szőnyei Tamás január 8-án megjelent írásában volt egy komoly logikai bukfenc. Miközben azt a kérdést vetette fel: "Mi lehet annyira jelentős Prohászka tevékenységében és tanításában, ami miatt szemet kell hunyni antiszemitizmusa fölött?" - szemlátomást és deklaráltan nem akart a prohászkai életmű egészével foglalkozni.

Kedves MaNcs! A március 25-i számban összeállítást közöltök Magyarország képességéről az EU-csatlakozással elérhető támogatások fogadására. Nagy érdeklődéssel olvastam az anyagot, mert jó pár éve már Phare-támogatásokkal foglalkozom, úgy is, mint támogatott szervezet, úgy is, mint a lebonyolításban részt vevő szervezet munkatársa.

Tisztelt Szerkesztőség!Ha a puskát tartó, majd elsütő kéz a sajátunk, akkor jogos-e a vérontás? Ez a kérdés azért jutott eszembe, mert ha jól emlékszem, Semjén (volt helyettes államtitkár) úr volt az, aki Hermanh Nitsch bécsi akcionista művész kiállításának betiltását követelte bőszen, ájtatos szemforgatással a kamerákba belenézve. Csak emlékeztetőül: az említett kiállításon az Orgia-Misztérium Színház dokumentumai és relikviái voltak láthatók - részben olyan fotók, amelyek vágóhídra szánt állatok rituális leölését mutatták.

Ezúton szeretném a fent említett cikkben megjelent számadatokat korrigálni: Az ott megjelent 122 millió Ft-tal ellentétben a Magyar Könyv Alapítvány 2003-ban összesen 90+5 millió Ft-ot kapott az NKÖM-től, 90 milliót a költségvetésből és 5 milliót a miniszteri különkeretből, célzottan a fordítások támogatására. Ezen összeg 10 százaléka volt felhasználható a működési költségek kiegészítésére, a fennmaradó 85,5 milliót az alapítvány részben a magyar (58 millió Ft 172 műre), részben a magyarból idegen nyelvre fordított (30 millió Ft 76 műre) könyvek megjelenésének támogatására használt fel.

Nyakunkon a tél, lassan eszkalálódik a nátha- és influenzahelyzet is. Nem haszontalan áttekinteni, mivel járult hozzá a modern gyógyszervegyészet a megfázás ocsmány tüneteinek enyhítéséhez.

2004 a Mars éve, ez a napnál is világosabb. Percenként jönnek a hírek a bolygót kutató űrszondák eredményeiről vagy éppenséggel kudarcaikról. Tudjuk, mit talált a Beagle-2, a Spirit, esetleg az Opportunity. Együtt aggódunk a Mars Express sorsáért. Bush elnök nemrég bejelentette, hogy ötven éven belül embert küldenek az égitestre - ők, mármint az amerikaiak. Mi, mármint a magyarok, csak nem várakozhatunk ilyen sokáig: a hét végén lezajlott az első magyar Mars-utazás. Gánton.

Tisztelt Szerkesztőség!Várhegyi Éva az Ekotrip című írásában több nem helytálló megállapítást tett az MNB statisztikai szolgálatával kapcsolatban. Levelünkben a közvélemény pontos tájékoztatása érdekében az alábbiakban pontosítjuk a téves megállapításokat.Az MNB a vámstatisztikai adatok beépítése miatti módszertani váltást és annak időpontját 2002.

A Magyar Narancs alaposan leszedte a keresztvizet Ördöggörcs című művemről. Molnár Ferenc óta tudjuk: "A céltábla nem lő vissza." A tények viszont a következők:A lap recenzense (Zsuppán András) előbb hosszasan szememre hányja, ki mindenkit használtam fel forrásként a saját művemhez.

Az előadó tanácstalanul néz farkasszemet a háromfős hallgatósággal. Mitévők legyünk? - kérdi végül. Tartson országértékelőt! - indítványozza egy fiatalember. Azt tudnék - bólogat a tanár úr, de aztán mégis elkezdődik az óra.

Miközben a társadalmi berendezkedés az elmúlt tizennégy évben gyökeresen átalakult Magyarországon, a közoktatás a kilencvenes évek óta nem sokban változott. A tananyag, a szemlélet, a gyermeklélektan egy sereg elvárást állít a pedagógus elé, miközben a közvélemény még mindig nem hajlandó belátni, hogy az oktatás nem pusztán szakmai kérdés.

Ezúton szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni a Kőszeg Ferenccel készült interjúhoz és egyben a Magyar Helsinki Bizottságnak az igazságszolgáltatás szereplőinek cigányellenességét vizsgáló kutatásához. Ennek a kutatásnak a lényege véleményem szerint nem más, mint statisztikai adatokkal megkísérelni alátámasztani a kutatást végzők eleve adott előfeltevéseit (prekoncepcióit).