MaNcs, XVI. évf. 14. szám, (2004-04-01) (2004-04-01)
Mit csinálunk akkor, amikor valamiből kevés van? Azt mondjuk rá: rendhagyó. Abnormális, azaz a normától eltérő. Ha a ritkát abnormálisnak minősítjük, ezzel a rendszert igyekszünk menteni, hiszen ami abnormális, az nem követelhet magának helyet a rendszerben, nem kell a számára új rubrikát nyitni.
A dolgok: ez ám a legfurább dolog. Merthogy a dolgok, ugye, mi egyéb is történhetne, mennek, így-úgy, mennek, ugyanakkor nagyon is az van, hogy a dolgok nem mennek. Rendezzünk ám a dolgok menésének bizonyítására vízijátékokat, szavazzunk arról, mi legyen az ország zsakettja az elzász-lotaringiai utcabálon (l. elszállsz, mint Lotaringia!), örvendjünk annak, hogy ha már abból a bizonyos 1/2 lefordított regényből nem hogy az nem jön ki, ami 1995-ben még kijött, hanem a háztartási pénz fele se egy hóban, ráadásul azt a munkát is más kapja, örvendjünk, mondom, annak, hogy igényeink egészségesen lejjebb szálltak ennek arányában, de belülről! mert a mi vezérünk minket, mondta J. A., bensőnkből vezérel, s nem abból, hogy a dolgok mint a reklámban a Tarzannak az elefánt, végig a bütykünkön állnak, és nem mennek... nem is folytatom. Tarzan a reklámban katarzist idéz elő az elefántnál: a fürkész, dzsungeljáró fiatalok Torkom-Borkom pasztillát hajítanak neki, mire ő egy elefántriasztót rikkant, és már az a haszna is megvan, hogy bütykéről lement a fattyúfaggyú, ám ő maga épségesen szökell vastag bőrű testvére után, még hátára is pattan tán.
Ha a magyar gazdaságot csurkai módon részvénytársaságnak, a forint árfolyamát pedig részvényértéknek tekintjük, akkor azt mondhatjuk: a piacok az elmúlt másfél évben előbb jó drágán bevásároltak csőd közeli cégünkből, aztán olcsón megváltak részvényeinktől. Akkor, amikor a napnál is világosabbá vált, hogy sikerült kijutni a kátyúból. Ha meg az elmúlt öt hónapot nézem, hát előbb leesett az árunk a pokolba, aztán meg visszajött, holott lényegében nem történt semmi. Micsoda?
Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó kelet-közép-európai országok lakói szűk egy hónappal a nagy pillanat előtt nem érezhetik istennek magukat. Zeusz zavarban lenne, ha most akarná elrabolni a szép Európát. Vágyának titokzatos tárgya ugyanis épp komoly átalakuláson megy keresztül. Miként Bu–uel zseniális, hasoncímű filmjében ugyanazt a szépséget a helyzettől függően más színésznők jelenítették meg, Európa is nehezen megragadható és még nehezebben azonosítható. Azért lehet ez így, mert "Európa" történetének különös korszakát éli - nemcsak a következményeiben valójában senki által nem ismert keleti bővítési folyamattal küszködik, hanem az unió működésének egészét kell újraálmodnia.
Az ostobaság milyen fokára kell eljutni egy politikai pártnak ahhoz, hogy bizosan ne nyerhessen választást Magyarországon? Elég nagyon ostobának lenni, avagy csak az annál is ostobább létállapot a biztos bukó, netán a nagyon-nagyon ostobánál is hülyébbnek kell lenni az ellenzékiséghez? A megannyi fontoskodó okfejtés dacára - tizennégy évvel az első szabad választások után - erre a kérdésre egyszerűsödött az ún. magyar politikai közélet minden problémája. Nem véletlen, hogy mindez az elmúlt hét vége alapján merült föl bennünk, bár kétségtelen, hogy agyunkat már a "Baloldali tévét a baloldalnak!" imbecillitása is alaposan felpörgette.
Az orosz tábornokok hörgése (hogy tudniillik ezentúl majd jól lelövik a belga NATO-gépeket, ha a három balti állam fölül véletlenül az orosz levegőégbe tévednek) tulajdonképpen mára teljességgel érthetetlenné és anakronisztikussá vált. Pedig még tíz évvel ezelőtt is ez maga volt a világtörténelmi realitás: huh, megint jönnek az oroszok, kiássák Kádárt, és elveszik a nagymama vekkerét (meg néhány kisebb tájegységet). Persze már akkor is csak azért lehetett ez a realitás, mert elég sokan elhitték, vagy úgy tettek, mint akik elhiszik, hogy az: mindegy, elmúlt, fátylat rá.
Lord Hutton január 28-án hozta nyilvánosságra a dr. David Kelly brit kormányzati szakértő öngyilkosságának körülményeiről szóló jelentését (lásd: Nem hiszik, hogy elhitte; Magyar Narancs, 2004. február 5.). A Tony Blair miniszterelnök által felkért jogász többek között arra a következtetésre jutott, hogy a BBC 2003. május 29-i tudósítása, amely a kormányt az Irak-dosszié meghamisításával vádolta, megalapozatlan volt. Gavyn Davies, a BBC elnöke és Greg Dyke vezérigazgató lemondott. Blair politikai győzelemként, a BBC szakmai vereségként élte meg ezeket az eseményeket. A kép azonban árnyaltabb ennél.
Grandiózus külsőségek között, a Budapest Sportarénában tartotta a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség ún. szövetségi gyűlését. Bár a pártvezetés egy látványos politikai offenzíva kezdeteként harangozta be az eseményt, a gyűlés inkább tűnt egy 2006-ra figyelő direktmarketing-kampány bevezetőjének, mint a júniusi EP-választás kampánynyitójának.
Ingatlanszövetkezetbe "befektetni" jól jövedelmező lehetőségnek tűnt a tőzsdei pangás időszakában. Aztán tavaly nyár vége felé kezdett nyilvánvalóvá válni: rendszerint masszív átverésre építő, szemenszedett pilótajátékba fírölik be hiszékeny, ám a gyors hasznot felette kedvelő polgártársainkat. Nyerni csak keveseknek adatik meg, igaz, ők akár több életre is megszedhetik magukat.
Nem választották újra Hajdu Istvánt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökévé. A Magyar Rádió egykori párttitkára, majd elnöke - akit legutóbbi posztjára a szocialisták javasoltak - hiába próbált a jobboldalnak játszani a Tilos-ügyben: a köztársasági elnök annyira azért nem szerette meg, hogy hosszasan balhézzon miatta a kormányfővel.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a földtörténeti kihalások kutatója. Azért kerestük meg, mert az utóbbi időben egyre több rossz hírt hallani az emberiség jövőjéről. Lássunk végre tisztán! Kihalunk vagy sem?
Rem Koolhaas londoni irodájából kiválván, két évvel diplomázása után, 1979-ben alapította önálló cégét. 1988-ban ő volt a New York-i Museum of Modern Art nagy hatású dekonstruktivista építészeti kiállításának egyetlen női résztvevője.
n Rekordösszegű bírság a Microsoftnak Rekordösszegű, 497 millió eurós bírsággal sújtotta múlt szerdán meghozott döntésében az Európai Bizottság a Microsoft amerikai szoftvercéget, amiért uralkodó piaci helyzetével visszaélve megsértette az uniós versenyszabályokat. Ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet Brüsszel egyetlen vállalatra valaha is kiszabott a versenyszabályok megsértése miatt.Az EU végrehajtó intézménye kötelezte továbbá a társaságot, hogy 90, illetve 120 napon belül hozza meg a tisztességes versenyfeltételek helyreállításához általa szükségesnek nevezett intézkedéseket.
Szlovákia április 2-án belép a NATO-ba, 3-án pedig köztársasági elnököt választ, első fordulóban. A második két héttel később lesz a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.
Tizenhat hónappal ezelőtt még homokot meg néhány hipermarketből elszabadult nejlonzacskót kavart a sivatagi szél ott, ahol ma a világ egyik legkorszerűbb, 60 ezer néző befogadására alkalmas Forma-1-es pályája áll. Április 2. és 4. között futamot rendez a Bahreini Királyság.
Megelőzte a híre. Oh, igen, az ilyesmi megesik mindgyakran mostanában: pr, mi más. Hogy most mégis kell foglalkoznuk az előzményekkel, az semmiképpen sem nevezhető örömtelinek, hiszen azért van, mert nem mondhatjuk, hogy nincs közünk hozzá.
Mindazok, akik vigyázó szemüket gyakran vetették Nyugat felé az elmúlt másfél évtizedben, régóta várták már a pillanatot, mikor a fővárosban megtörik végre a honi építészek bizony meglehetősen unalmas hegemóniája. Nem azért, mert nem szerettük a honi kortárs építészetet, hanem azért, mert rajongtunk a világépítészet újabb és újabb nagyszerű teljesítményeiért, melyekhez foghatót idehaza nemigen volt módunk látni az utóbbi időben. Nagyon valószínű, hogy ebből a szempontból fordulóponthoz érkeztünk a holland Eric van Egeraattól vezetett építésziroda tervei nyomán immár csaknem teljesen kész új ING-székházzal a Dózsa György úton. Van Egeraat - aki a holland kortárs mezőnyben egyébként korántsem számít olyan rangos építésznek, mint például Wiel Arets, Rem Kolhaas vagy Winy Maas - tulajdonképpen már az Andrássy úti Brüll-palotából 1994-ben ING-székházzá alakított épületével rést ütött a pajzson, s a Paulay Ede utcai ferde homlokzattal, avagy az építészkörökben sokáig szóbeszéd tárgyát képező amorf tetőtér-beépítésével olyasmit hozott Budapestre, ami nemigen volt akkoriban szokásban errefelé. De vajon az új székház, mely immár nem rekonstrukció, mint az első volt, hanem egy teljes egészében
Az előttünk fekvő kötet kiváló szöveggyűjtemény, nem csupán bepillantást enged Freud monumentális munkájába, hanem áttekintést ad, genezisében ragadja meg a pszichoanalízis fejlődéstörténetét. A korai Kokain-tanulmánytól, A mindennapi élet pszichopatológiáján, a Totem és tabun, A narcizmus bevezetésén, Az én és az ösztön-énen, a Dosztojevszkij és az apagyilkosságon át a Mózes, az ember és az egyistenhitig öleli át és tagolja korszakonkénti válogatásokban az életművet. Külön figyelmet érdemelnek az eddig magyarul nem olvasható írások: A neurotikusok családregénye, a Néhány karaktertípus a pszichoanalitikus munkából, a Gátlás, tünet, szorongás, a Goethe-díj alkalmából írt beszéd és a Levél Romain Rollandhoz című szövegek. Mindezeket Erős Ferenc alapos kommentárjai és minden részletig terjedő jegyzetei kísérik.
Végtelenül szomorú kötet az 1944-ben, 37 éves korában elpusztított festőnek, Ámos Imrének a naplójából, verseiből, tábori levelezőlapjaiból és vázlatkönyveiből összeállított gyűjtemény, melyet Egri Mária adott közre. A festő életének utolsó hét évét ismerheti meg az olvasó a szövegek alapján; az első, komolyabbnak tetsző szakmai sikerektől a halálba zuhanásig tartó rövid időszakot: találkozásokat Párizs és Ukrajna között, a példakép Chagalltól a féleszű, gyilkos keretlegényekig.
Lapunk olvasói levelek rovatában nemrég örvendetes vita bontakozott ki egy illusztrációként közölt képünkről (Magyar Narancs, 2004. március 11.). Gustave Courbet A világ eredete című festményéről van szó, mely Európa alighanem legszebb, mondhatni legmegrázóbb pináját ábrázolja. Vajh mikor nevezhető nyitottnak egy vagina, és vajh miféle érzelmeket, izgalmakat, undorokat kelthet? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják férfi és női olvasóinkat. Emez átlelkesült tárgyszeretethez magam is nagy kedvvel csatlakozom, hisz Párizsban (Musée d'Orsay) többször nagy gaudiummal tanulmányozhattam e remekművet. De vajon mit búvárolunk ilyenkor? Courbet festményét vagy a rajta tátongó lukat? Mi kelt izgalmat, a kép vagy a rajta ábrázolt tárgy? És egyáltalán: elválasztható-e a kettő? Vagy egy kissé mélyebben: mi az erotikus egy festményben, és egyáltalán, mit jelent az erotika mint látvány?
Megelőzte a híre. Oh, igen, az ilyesmi megesik mindgyakran mostanában: pr, mi más. Hogy most mégis kell foglalkoznuk az előzményekkel, az semmiképpen sem nevezhető örömtelinek, hiszen azért van, mert nem mondhatjuk, hogy nincs közünk hozzá. Van, még akkor is van, ha amúgy nem lenne: ott tartunk pillanatnyilag, hogy Magyarországon, mikor antiszemitizmust kiáltanak, senki sem mondhatja nyugodt lelkiismerettel, hogy "hagyjanak ezzel engem békin". Akkor sem járnánk jobban, ha - mint az ilyen tárgyú utóbbi filmek esetében eddig szokásos volt - az "illetékesség" istenkáromlást óbégatna. Ráadásul ezúttal kombinációs kűrt kell futni: az idevágó közlések szerint a darab azért istenkáromló, mert antiszemita. Mi más is lehetne?
Amióta a Zap Mama belefeledkezett a pihenőjébe, úgy tűnt, hogy Belgiumban semmi keresnivalónk. És erre most tessék, egy antwerpeni társaság kapott "crossover" világzenei díjat a BBC Radio 3-tól - mondhatni, eddig teljesen ismeretlenül. Pedig ez a Think Of One felér vagy három zenekarral, igazán.
Elmúltak azok az idők, amikor a hardcore politikai üzeneteinek közvetítéséhez csak egyfajta agresszív, funkcionális médiumként társult a zene - ma már olyan műfajok és kifejezésmódok találkoznak e hozzáállás keretében, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna egy helyen és egy időben. Ez a nem minden fájdalom nélkül lezajló, de mégis forradalmi változás az elmúlt tíz-tizenöt év során alapvetően átrajzolta nemcsak a hardcore, de általában az extrém gitárzenék térképét: egyre nehezebb a tájékozódás az elmosódó határok, átfedések és a folyamatosan szaporodó új területek között.
A második lemez sorsa gyakorta a gyanakvás: az ugye nem lehet, hogy sikerüljön megint, ami egyszer a körülmények és a bolygók szerencsés együttállása miatt véletlenül összejött. A B‘lga második lemeze például valóban nem lett olyan, hiszen nem is lehetett, mint a legendás, sokat idézett első (Majd megszokod) - meglehet, mások fogják szeretni a Jön a Gólemet és talán másért is, mint amazt. Ennyi legyen is elég a komparativisztikából: a B‘lga új albuma az előzetes félelmek és előítéletek ellenére szellemes és szórakoztató munka - minden további erőfeszítés nélkül, egy szuszra befogadható a summa hetvenvalahány perc, a nagy bólogatás közben pedig egy pillanatra sem érdemes elveszíteni a fonalat, mert minden pillanatban durranhat egy verbális patron az agyunkban.
n Mozart: Négy zongoraverseny A tavalyi tavaszi fesztivál egyik legjobb koncertjét Roger Norrington és zenekara adta. De Norrington újra kiadott, 1991-es felvételeit ez után a koncert után sem szerettem meg.
Mi késztet arra jóravaló embereket, hogy mobillal a kezükben izgulják végig a szombat estét, és több tucat sms-t küldjenek egy tiszadobi árva lánynak vagy egy nógrádi roma fiúnak? A TV 2 zenei tehetségkutatójának az utolsó előtti fordulóján ott voltunk mi is, a sminkszobától a döntés pillanatáig.
Szemző Tibor: Amikor az ember gyerekkorában először hallja Kőrösi Csoma történetét, jeges borzongás vesz erőt rajta, mondjuk Simon Templar volt rám efféle hatással kiskoromban. Rendkívül kalandos, hogy valaki felkerekedik, és bejárja a fél világot. Gyerekkorom a bolsevizmus idejére esett, amikor nemigen lehetett utazni, Csoma alakja egzotikus volt - ez a vonzalom volt a primer motiváció. Aztán később időről időre visszatért az alakja valamilyen összefüggésben. Volt aztán egy pillanat, amikor elementáris erővel merült fel a személyén keresztül saját sorsunk megértése. Mert az ember sok mindent - alapkérdéseket - képes megérteni az ő életén, sorsán, útján keresztül. Hozzásegíthet a megfejtéshez.
A következő években mintegy félezer diplomás magyar helyezkedhet el valamelyik brüsszeli uniós intézménynél köztisztviselőként - zömmel a legalsó kategóriában. A télen indult központi kiválasztási folyamat második felvonása most kezdődik, de aki átmegy minden rostán, nem biztos, hogy álláshoz is jut; kétévente pedig a legjobb felvételi eredmények is érvényüket vesztik. Brüsszelben güzülni egyesek szerint kafkai élmény, de jól lehet keresni. Igaz, ahogy belépünk, rögtön kicsit kevesebbet.
Kedves MaNcs! A március 25-i számban összeállítást közöltök Magyarország képességéről az EU-csatlakozással elérhető támogatások fogadására. Nagy érdeklődéssel olvastam az anyagot, mert jó pár éve már Phare-támogatásokkal foglalkozom, úgy is, mint támogatott szervezet, úgy is, mint a lebonyolításban részt vevő szervezet munkatársa.
