I. Magyar Mars Expedíció

Földi űrutazás

  • - ts -
  • 2004. március 11.

Tudomány

2004 a Mars éve, ez a napnál is világosabb. Percenként jönnek a hírek a bolygót kutató űrszondák eredményeiről vagy éppenséggel kudarcaikról. Tudjuk, mit talált a Beagle-2, a Spirit, esetleg az Opportunity. Együtt aggódunk a Mars Express sorsáért. Bush elnök nemrég bejelentette, hogy ötven éven belül embert küldenek az égitestre - ők, mármint az amerikaiak. Mi, mármint a magyarok, csak nem várakozhatunk ilyen sokáig: a hét végén lezajlott az első magyar Mars-utazás. Gánton.

Ha Székesfehérvárról közúton haladunk a gánti Bauxitföldtani Park felé, már a Zámoly előtti lejtő tetejéről jól látszik a "Mars", pontosabban egy hatalmas bányagödör, mely mint valami nyílt seb, óriási harapás mutatja magát a Vértes déli lankáján. Ami a szemnek távolról esetleg bántó, jelen törekvéseinknek kiválóan megfelel, célhoz érve el kell ismerjük: megszólalásig marsbéli tájon járunk.

A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum

bejárata mellett, közvetlenül a gánti országút mentén fekszik a már használaton kívüli bányaterület, ahol a szükséges használatbavételi engedély birtokában a Mars Society nevű nemzetközi szervezet magyar tagozata a nagy utazást szimulálja. Az illúzió majdnem tökéletes, leszámítva néhány valóban elhanyagolható apróságot: azért az mégis bosszantó, hogy itt a tavasz már napok óta, és a Mars úgyszólván teljes felszínét hó borítja (akkor a pomázi bekötő útról most ne is beszéljünk), a park területén, az expedíció bázisától alig kőhajításnyira fekvő két bányató is legfeljebb szépséghibának tekinthető, hisz a legfrissebb kutatási eredmények is arról szólnak, hogy valaha lehetett víz a "szomszéd földjén". Annyi fantáziával mindenkinek kell rendelkeznie, hogy ezt a két tavacskát kitörülje a saját Mars-képéből. Annál is inkább, hisz az expedíció legalább annyira fantasztikus, mint tudományos: az ismeretszerzés, -terjesztés mellett a fantáziára is sok mindent bíztak a szervezők és a résztvevők,

az Alternatív Közgazdasági Gimnázium

Szupernóva Csillagászati-űrkutatási Szakkörének tagjai és a belőlük tavaly megalakult Robotépítő csoport.

Ne szépítsük, igazi gyerekvircsaft folyik itt, de olyan nagyralátó, amilyet csak középiskolások mernek megengedni maguknak. Az ő korukban bátor annyira utoljára az ember, hogy Gántról csak úgy egy szál síruhában és igazi vadászrepülőktől kölcsönkapott sisakban elinduljon a Marsra, ha még csak képzelete szárnyain is. Ordas tévedés lenne tehát, ha lebecsülnénk a vállalkozást, s úgy tekintenénk, mint valami olcsó játékot ráérő gyerekeknek. Nem is olcsó. A két négyes csoportban lebonyolított utazás összköltsége mintegy kétszázezer forint, tudtuk meg a parkolóban egy Lada Samara után kötött lakókocsiban székelő "földi irányító központban".

Az asztronauták teljes 24 órát töltöttek a bolygón a bázisul szolgáló konténerben. "Nagyon jól éreztük magunkat így összezárva is, barátok közt voltunk, és érdekes feladatokat oldottunk meg" - mondja az első turnus parancsnoka, miközben utolsóként távozva kulcsra zárja a számítógéppel, négy pokróccal és két flakon ásványvízzel felszerelt konténert.

Az expedíció földi kapcsolattartásért felelős tagjától, Farkas Flórától viszont arról értesülünk, hogy azért nem volt minden fenékig tejfel: "Éjszaka a bázis mérőeszköze erős sugárzást jelzett, és akkor ki kellett menni, körbepásztázni a terepet, meg kellett keresni a sugárzó követ, majd egy kézi eszközzel bemérni, hogy mennyire veszélyes ez a sugárzás. Hát nagyon veszélyes volt, ezért el kellett vinni száz méterre a bázistól. Az nem volt nehéz, kicsi kő volt." És így végig, 24 órán át. A csapatban a földi kapcsolattartón túl egy biológus-orvos szakértő és a vele legszorosabban együttműködő geológus volt, továbbá a parancsnok, aki robotspecialista. A robotot is ők készítették, pofás legójószág, éjszaka "ő" is megjárta a terepet. Flóra a földi kommunikáció nehézségeit is ecseteli: "Késleltetett kapcsolattartás folyt, a földi üzenetek tízperces késéssel érkeztek, hiszen a valóságban olyan konstelláció is fennállhat, hogy a két bolygó közt negyven perc a kommunikációs út ideje." Ment tehát minden a szimuláció helyhez kötődő lehetőségei szerint. A nagy Mars-játék, a "marsosdi" a részvevők és a meglepően nagy számban fölvonuló média teljes megelégedésére zárult. "A kutatások adatait már részben a helyszínen kiértékeltük, a gimnáziumban már csak arról lesz szó, hogy micsoda nagyszerű egy buli volt ez az utazás" - mondja a földi irányító központban Orbán Ádám, az expedíció egyik vezetője.

Ez a "buli" kifejezés viszont nekünk gyanús, hiszen a beszélgetés egy későbbi szakaszában az egyik résztvevőtől sikerül megtudnunk, hogy ő bizony szívesen foglalkozna hivatásszerűen is az űrkutatással, sőt kifejezetten erre készül, és megítélése szerint a többieknek is hasonlók az ambíciói. A nemrégiben a NASA központjában járt Turczi Dávid is az ő szakkörük tagja, de már előtte is járt ott valaki közülük.

A nagy kalandon túl az egésznek annyi a jelentősége, hogy én egyszerre ennyi emberrel, akik ilyen sokat tudtak az űrkutatásról, csillagászatról, a naprendszerről és egyebekről még nem találkoztam. És ez nem egy tudományos konferencia volt Houstonban vagy a Csillagvárosban, de még csak nem is egy népszerű ismeretterjesztő sorozat a Spektrum tévén, hanem egy hétvégi diákbuli.

Leszögezhetjük, az űrutazás lebonyolítói elméletben már nagyon otthon vannak a Marson, s most rásegítettek egy álommal is: az milyen lenne, ha tényleg elmennénk. Hát ilyen. Vagy majdnem ilyen, valami hasonló. Vagy egészen más, de akkor is megérte.

Így jutunk a csillagokig.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.