Lázár: Debrecen néhány év múlva meg is előzheti Budapestet

  • MTI/narancs.hu
  • 2024. október 16.

Belpol

Fejlesztésekről és tervekről beszélt az építési és közlekedési miniszter, aki szerint Hamburg jelentőségű város is összejöhet.

A magyar kormány Debrecenre mint társfővárosra tekint, és továbbra is részt vesz a fejlesztésében – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter szerdán az MTI szerint Debrecenben. A politikus arról is beszélt, hogy a kormány magánbefektetők bevonásával újítana fel tíz forgalmas pályaudvart. Budapesten a Nyugati, a Keleti és a Déli pályaudvart, de Kelenföld is bekerülhet a projektek közé.

A miniszter Debrecen fideszes polgármesterével, Papp Lászlóval tárgyalt a város fejlesztési kérdéseiről. Az MTI azt írja, Lázár a helyi gazdaságfejlesztési beruházások koncepciójával foglalkozó munkacsoport ülése után beszélt a kormány beruházási terveiről. A miniszter szerint Debrecen néhány év múlva utolérheti, vagy meg is előzheti Budapestet, és olyan jelentőségű várossá válhat, mint például Hamburg.

A Népszava korábban megírta, hogy a Debrecenben kialakított ipari parkok fejlesztésére eddig 500 milliárdot költött a kormány, és 2026-ig további 250 milliárd forintra lesz szükség. A miniszter és a debreceni polgármester beszélt több százmilliárdos közlekedési és infrastrukturális fejlesztésről is.

Lázár azt mondta, hogy a debreceni pályaudvar felújításába magántőkét is bevonna a kormány. A MÁV és a kormány által kiválasztott magánbefektető egy közös projekttársaságot hozna létre, amelyhez a magyar vasúttársaság a beruházáshoz szükséges fejlesztési területet adná.

A dolgok jelenlegi állása szerint a MÁV-on keresztül 25 százalékos tulajdonrészt szerezne a magyar állam a beruházásban, így a haszonból is ilyen arányban részesülne. A projektben szétválasztanák a vasúti és kereskedelmi funkciókat, emiatt vonzó lehet a beruházás a magánbefektetőknek is. A miniszter azt mondta, hogy a debreceni pályaudvar esetében tízmilliárdos tőkebevonásról, míg a Déli pályaudvar esetében euró milliárdokról van szó.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.