Egy 16 éven át tartó kutatás összegzése jelent meg a Magyar Tudomány szeptemberi számában, ami a klímaváltozás egészségügyi hatásait vizsgálta Magyarországon. Az MTI szemlézése szerint a tanulmányt jegyző három szerző (Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője) megállapította, hogy a legjelentősebb egészségügyi kockázatot a klímaváltozással kapcsolatban az extrém hőmérséklet jelenti. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek. Az ilyen időszakokban Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg. Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás miatt várhatóan hazánkban eddig nem tapasztalt szúnyogok által terjesztett betegségek jelenhetnek meg, illetve gyakoribbá válhat a kullancsok okozta Lyme-kór. A klímaváltozás továbbá hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Ez azt jelenti, hogy az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát. Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert.
A szerzők szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátórendszernek is fel kell készülnie. Az extrém hőmérsékletekhez való alkalmazkodás szempontjából alapvetőnek nevezik, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben. Hazai vizsgálatok is bizonyították, hogy a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon.
