Akadnak, akik máig sem hiszik el, hogy járt ember a Holdon

Tudomány

Ötven évvel ezelőtt lépett először ember földi kísérőnkre – az emberiség nagy ugrását mulatságos összeesküvés-elméletek kísérik.

A Hold sokáig messzi megközelíthetetlen égitestként ragyogott az égen, ám eljött az a pillanat is, amikor a Földet már leigázó emberi faj két nagyszerű példánya révén először lépett túl e túlzsúfolt sártekén. 1969 július 20-án előbb Neil Armstrong, majd „Buzz” Aldrin asztronauták is a Hold porába léptek, miután kiszálltak a Sas (Eagle) nevű leszállóegységből.

A holdra szállás azonban korántsem egyszeri (habár önmagában is rendkívüli) esemény volt, hanem a két szuperhatalom gyakorlatilag az ötvenes évek óta tartó űrversenyének újabb fejezete. A nemes kompetíció során a párhuzamosan startoló felek anyagi és sokszor emberi áldozatokat sem kímélve igyekeztek a másikra tromfolni. Az első Föld körüli pályára indított szputnyik, az első, a világűrbe juttatott és élve vissza is hozott ember (Jurij Gagarin), az első űrséta (Leonov) – mindenki emlékszik arra, hogy ezekben a versenyszámokban a szovjetek nyertek. No, de arra talán már kevésbé, hogy szovjet űreszköz csapódott először a Holdba, sőt ők hajtották végre az első kontrollált, sima leszállást is (a Luna-9 landoló egységgel).

Innentől már csak a kérdések maradnak.

  • Mivel sikerült elsőznie az amerikaiaknak?
  • Mekkora volt a szerepe ebben a rakétaprogram ex-náci atyjának Wernher von Braun-nak?
  • Miért volt jobb az amerikaiak Saturn V rakétája?

 

A szovjetek maguk is beismerték vereségüket az űrverseny eme szakaszában és leálltak a saját emberi legénységgel tervezett holdprogramjukról. Majd egészen más irányban folytatták az űr meghódítására tett erőfeszítéseiket – sok tekintetben még mindig ez bizonyult maradandóbbnak.

Kérdés persze, hogy miért szüntették be az amerikaiak a maguk holdutazásait a hetvenes évek elején, no és persze az is érdekelhet minket, miért nem jutott el 1972 decembere óta újabb ember a Holdra. A nagy ívű tervek dacára az is kérdéses, mikor érkeznek oda újabb űrhajósok (az Orion űrhajón) és van e reális esélye egy a mély űrbe vezető ösvény elejére épített (egy akár Alfának keresztelt) holdbázisnak.

false

A holdutazást és a sikeres holdra szállást gyakorlatilag a hetvenes évek óta legvadabb híresztelések kísérik, a zárt rendszerbe szerveződő összeesküvés-elméletek „érvei” természetesen kikezdhetetlenek.

  • És tényleg: lengett, vagy sem a Holdon kitűzött első zászló – és hova tűnt mára?
  • Miért nem párhuzamosak az árnyékok a holdra szállásról készített felvételeken?
  • És mi történik, ha a filmet két és félszeres sebességgel játsszuk le?
  • Vajon el sem jutottak az asztronauták a Holdra és az egészet a nevadai sivatagban vette fel Stanley Kubrick?
  • Vagy eljutottak a Holdra és ott olyat láttak, amit nem szabadott volna a felkészületlen világ elé tárni?
  • És mit szóltak ehhez a szovjetek, miért nem leplezték le az amerikaiak sportszerűtlen machinációit? Avagy nekik is akadt némi vaj a fejükön?
  • Mi történt az első holdra szállást megörökítő eredeti felvételekkel, merő spórolásból tényleg letörölték őket?

Ezekre és még számos más kérdésükre választ kaphatnak az e heti nyomtatott Magyar Narancsban megjelent Hosszú lépés című cikkünkben. Ne feledje el e héten is megvásárolni a lapot vagy fizessen elő rá itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetőek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.