Az MTA és az Európai Űrügynökség közös üzleti inkubátorházat nyitott Budapesten

  • narancs.hu
  • 2018. július 2.

Tudomány

A végtelenbe és tovább!
ESA BIC (Business Incubation Centre) Hungary – így hívják az ESA (Európai Űrügynökség) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontja által közösen létrehozott üzleti inkubátorházat, amelyet ma nyitottak meg Budapesten. A létesítmény célja azoknak a startupoknak a támogatása, amelyek űrtechnológiai fejlesztéseket kívánnak hétköznapi használatra szánt termékeikbe, szolgáltatásaikba beépíteni.
Tandi Zsuzsanna, az ESA Magyarországi Üzleti Inkubátorházának vezetője a megnyitón közzé is tette az inkubátorház első felhívását:
– várják azoknak a vállalkozásoknak a jelentkezését, amelyek űrtechnológiát kívánnak földi termékük vagy szolgáltatásuk kialakításánál felhasználni. Az érintett cégek 2018. október közepéig adhatják be pályázataikat az intézet honlapján.
A programba legfeljebb öt éve működő startupok pályázhatnak, a kiválasztott projektek pedig 50 ezer euró vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el. Ezt a cégek felhasználhatják a befektetői bemutatkozáshoz való felkészülésükre, az első prototípus megalkotására, az üzleti terveik kidolgozására – tehát projektindulásokat segítő támogatásról van szó.

Török Ádám, az MTA főtitkára a megnyitón azt is elmondta, hogy a beruházás az Akadémia saját forrásaiból és az ESA támogatásából valósult meg, és hogy az inkubátorház egyben lehetőséget jelent arra, hogy az MTA saját inkubátorházaként is működhessen.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.