Brit tudósok: mérgező lehet a söréttel lelőtt fácánok húsa

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 23.

Tudomány

Nincs olyan kevés ólom, melynek az elfogyasztása biztonságosnak mondható.

Tudtuk nélkül is mérgező ólmot vehetnek magukhoz azok, akik ólomsöréttel elejtett fácánok húsát fogyasztják – figyelmeztettek brit kutatók az MTI beszámolója szerint. A Cambridge-i Egyetem kutatói farmon tenyésztett, ólomsöréttel elejtett és üzletben kapható fácánok húsát vizsgálták, és nyolc vizsgált állat mindegyikében találtak apró ólomtöredékeket, a nyolcból hétben egész söréteket is. A vadhússal az emberi szervezetbe kerülő ólomdarabkák olyan kicsik, hogy azok szabad szemmel vagy tapintással nem észlelhetők. A fácánokat CT-vel világították át, hogy a legapróbb darabokat is megtalálják, és megállapíthassák pontos méretüket és súlyukat.

Fácánonként átlagosan 3,5 ólomsörétet és 39 darab, 1 milliméteresnél kisebb ólomszilánkot találtak, a legkisebb mindössze 0,07 milliméteres volt. Az ólomrészecskék széles körben szétszóródtak a madár szöveteiben, miközben egyes töredékek 50 milliméternél is távolabb voltak a hozzá legközelebbi söréttől - olvasható a kutatásban, amelyet a PLOS (Public Library of Science) tudományos fórumon publikáltak hétfőn. Egy-egy két-három főnek elegendő fácán alkalmankénti elfogyasztása nem ad okot az aggodalomra, ám csak az Egyesült Királyságban évente 11 ezer tonna szárnyas vadat, többségében fácánhúst fogyasztanak el, és az emberi fogyasztásra szánt fácánokat csaknem kivétel nélkül ólmos söréttel ejtik el az országban – mutat rá a Rhys Green professzor vezette kutatás.

Az ólom mérgező, az emberi szervezetben felszívódva hosszabb távon káros hatással lehet az egészségre, és nincs olyan küszöbérték, amely alatt a fogyasztását biztonságosnak tekintenék.

A friss brit kutatás szerint az EU-ban és az Egyesült Királyságban ötmillió ember fogyaszt vadhúst heti rendszerességgel. Sem az Egyesült Királyságban, sem az Európai Unióban nincs olyan jogszabály, amely határértéket állapítana meg a vadhús esetleges ólomtartalmát illetően. Az illetékes hatóságok mindkét régióban tervet készítenek elő az ólom vadászati célú használatának betiltására. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) szerint az EU-ban évente 44 ezer tonna ólom kerül a környezetbe a sportlövészet, a vadászat és a halászat révén.

A Cambridge-i Egyetem egy másik, márciusban publikált tanulmánya szerint Európában 55 ezerrel kevesebb ragadozómadár él a vadászok lőszereiben lévő ólom miatt, amely megmérgezi táplálékukat, a zsákmányállatokat. A kutatók 13 európai országban, köztük Magyarországon holtan vagy haldokolva talált 3000 ragadozómadár májában vizsgálták az ólomkoncentrációt, ennek alapján becsülték meg az ólom okozta veszteségeket.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.