Brit tudósok: mérgező lehet a söréttel lelőtt fácánok húsa

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 23.

Tudomány

Nincs olyan kevés ólom, melynek az elfogyasztása biztonságosnak mondható.

Tudtuk nélkül is mérgező ólmot vehetnek magukhoz azok, akik ólomsöréttel elejtett fácánok húsát fogyasztják – figyelmeztettek brit kutatók az MTI beszámolója szerint. A Cambridge-i Egyetem kutatói farmon tenyésztett, ólomsöréttel elejtett és üzletben kapható fácánok húsát vizsgálták, és nyolc vizsgált állat mindegyikében találtak apró ólomtöredékeket, a nyolcból hétben egész söréteket is. A vadhússal az emberi szervezetbe kerülő ólomdarabkák olyan kicsik, hogy azok szabad szemmel vagy tapintással nem észlelhetők. A fácánokat CT-vel világították át, hogy a legapróbb darabokat is megtalálják, és megállapíthassák pontos méretüket és súlyukat.

Fácánonként átlagosan 3,5 ólomsörétet és 39 darab, 1 milliméteresnél kisebb ólomszilánkot találtak, a legkisebb mindössze 0,07 milliméteres volt. Az ólomrészecskék széles körben szétszóródtak a madár szöveteiben, miközben egyes töredékek 50 milliméternél is távolabb voltak a hozzá legközelebbi söréttől - olvasható a kutatásban, amelyet a PLOS (Public Library of Science) tudományos fórumon publikáltak hétfőn. Egy-egy két-három főnek elegendő fácán alkalmankénti elfogyasztása nem ad okot az aggodalomra, ám csak az Egyesült Királyságban évente 11 ezer tonna szárnyas vadat, többségében fácánhúst fogyasztanak el, és az emberi fogyasztásra szánt fácánokat csaknem kivétel nélkül ólmos söréttel ejtik el az országban – mutat rá a Rhys Green professzor vezette kutatás.

Az ólom mérgező, az emberi szervezetben felszívódva hosszabb távon káros hatással lehet az egészségre, és nincs olyan küszöbérték, amely alatt a fogyasztását biztonságosnak tekintenék.

A friss brit kutatás szerint az EU-ban és az Egyesült Királyságban ötmillió ember fogyaszt vadhúst heti rendszerességgel. Sem az Egyesült Királyságban, sem az Európai Unióban nincs olyan jogszabály, amely határértéket állapítana meg a vadhús esetleges ólomtartalmát illetően. Az illetékes hatóságok mindkét régióban tervet készítenek elő az ólom vadászati célú használatának betiltására. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) szerint az EU-ban évente 44 ezer tonna ólom kerül a környezetbe a sportlövészet, a vadászat és a halászat révén.

A Cambridge-i Egyetem egy másik, márciusban publikált tanulmánya szerint Európában 55 ezerrel kevesebb ragadozómadár él a vadászok lőszereiben lévő ólom miatt, amely megmérgezi táplálékukat, a zsákmányállatokat. A kutatók 13 európai országban, köztük Magyarországon holtan vagy haldokolva talált 3000 ragadozómadár májában vizsgálták az ólomkoncentrációt, ennek alapján becsülték meg az ólom okozta veszteségeket.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.