A visszatérő: fel kell készülnünk a medvék állandósult jelenlétére Magyarországon

Tudomány

Téves az az állítás, miszerint csak a párzási időszakban kóborol át egy-egy medve Magyarország területére. A szakértő szerint igenis állandósult a faj jelenléte, ugyanis az elmúlt évtizedekben kedveztek a feltételek számára. Éppen ezért újra kell gondolnunk a medvékhez fűződő viszonyunkat, a keretrendszerünket, még azelőtt, hogy esetleg tragédia történne. 

Az elmúlt évek medveészlelései, -előfordulásai arról árulkodnak, hogy az állat jelenléte állandósult Magyarország északi területein. Így az az állítás téves, miszerint csak a Felvidékről átkóborló egyedekről van szó; biztos vannak ilyen példányok  is, mivel egy nagy mozgáskörzettel rendelkező fajról van szó, de a nagy erdősült részeken tartósan meg tud telepedni – mondta lapunknak Heltai Miklós egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet intézetigazgatója, a téma szakértője.

Állítása szerint az elmúlt években komoly változások álltak be a Kárpát-medencében és Európa-szerte is, ami hatással volt a helyi medvepopulációra. A medve jól tud alkalmazkodni a stabilizálódó életfeltételekhez, ezek pedig a hazánk északi részein található erdei élőhelyein adottak voltak, tehát nem történtek komoly változások; amelyek pedig bekövetkeztek, azok kedveztek a faj számára.

Az elmúlt száz évben például duplájára nőttek az erdős területek, így a medve számára potenciális élőhely nagysága is jelentősen bővült. A klímaváltozás miatti enyhébb telek is segítették a medve terjeszkedését, és mivel fokozottan védett fajról van szó, ezért az állaton nincs „vadászati nyomás”. Ezzel egyidőben a Felvidéken is megnőtt a táplálékforrás mértéke, amit a medve ki tudott használni (egyes becslések szerint Szlovákiában körülbelül 1200 medve élhet). 

Heltai elmondása szerint a ’80-as években volt pár medveészlelés a Börzsönyben, előtte és utána évtizedekig nem történt hasonló. Az elmúlt években viszont újra és újra bizonyítottan feltűntek az állatok Pest, Nógrád és Heves megye területén. A szakember úgy számol, hogy a jövőben egyre gyakrabban jelenhetnek meg az otthonterületet kereső példányok, és az elterjedési területük is egyre délebbre tolódik.

Amennyiben pedig bizonyítani lehet a szaporodásukat, úgy a medve állandó magyarországi fajnak tekinthető.

Mivel az illetékes szervek a fokozott védettségre hivatkozva titkosan kezelik a fajra vonatkozó előfordulási adatokat, így nem tudni hivatalosan, hogy ez a feltétel teljesül-e, de a szakember által ismert információk szerint a nálunk is megjelenő, felvidéki populációt erősítő egyedek Magyarországon is szaporodnak.

Nyári medveészlelések

A medve nem játék

Heltai Miklós pozitív folyamatnak tekinti a medvék egyedszámának növekedését, ugyanis manapság minden arról szól, hogy hogyan pusztulnak ki fajok, miképpen csökken az élőhelyük (Magyarország tekintetében elég a fecskére, a gólyára, a közönséges verébre, illetve a rovarvilág bizonyos egyedeire gondolni). A medve más trendet mutat; a baj csak annyi, hogy ezzel a jelenséggel még nem tud mit kezdeni a társadalom. 

A szakember úgy véli, tudatosabban kellene kezelni az új helyzetet, világos célkitűzésre volna szükség, hogy mit szeretnénk kezdeni a Magyarországon is előforduló medvékkel. Nem maradhat ugyanaz a hozzáállás, hiszen míg harminc évvel ezelőtt nem volt jelen az állat, addig most Aszód, Gödöllő, Isaszeg környékén is felbukkant, ezért új válaszok kellenek. Továbbá

félrevezető az a minden előfordulásnál megjelenő hivatalos álláspont, hogy csak kóborló medvék tévedtek át hozzánk a szaporodási időszak alatt. 

 
Medve Iklad határában 
 

A társadalmi egyeztetés sem maradhat el; a természetvédelmet, a vadgazdálkodást, a növénytermesztést, az állattenyésztést és a turizmus-vendéglátást egyaránt érinti a helyzet. De van egy ennél súlyosabb kérdés is: azzal nincs probléma, ha az Északi-középhegység zárt részein előfordul a medve, de ha elindul az alföldi, dombvidéki területek, valamint a Dél-Pest és az Észak-Bács-Kiskun megyei telepített erdők felé, amelyek közelében lakott övezetek találhatók, akkor ez növeli a közvetlen találkozások lehetőségét – ezt pedig el kell kerülni.

A medvének félnie kell az embertől, az embernek pedig tudnia kell, hogy a medve nem játék.

Erőteljes hatással járó riasztásra van szükség; a hang- és a fényeszközök nem elégségesek, olyan módszerek kellenek, amelyek mérsékelt fájdalmat okozhatnak az állatnak (ilyen a gumilövedék, a villanypásztor és a nagytestű pásztorkutyák által nyújtott védelem). A fokozott védettségen is módosítani kell, hogy adott esetben vadászható, gyéríthető legyen a medve, a halálos fenyegetéssel járó helyzetekben pedig kiiktatható.

Énekeljünk az erdőben

A klíma, az időjárás, a természeti folyamatok, az élőhelyek, az állományok nagysága mind-mind változásban van, a medvék kezelése nem épülhet ugyanazokra a mantrákra évtizedeken keresztül, állítja Heltai Miklós. A vadgazdálkodóktól, az állattenyésztőktől és a növénytermesztőktől sem várható el, hogy minden, a medvék által okozott kárt elviseljenek. A befogásnak, áttelepítésnek nincs értelme, mert a nagy mozgáskörzet miatt a példányok visszamehetnek az elfogás helyszínére, az pedig nem elfogadható, hogy egy korábban szabadon élő állatot állatkertbe zárjanak. 

Heltai ráadásul nem is kellene nagyobb erőforrásokat átcsoportosítani: jelenleg is van erdő- és vadgazdálkodás, természetvédelem Magyarországon, az alapvető tudás, tudományos és szakmai háttér, a végrehajtó kollégák szerinte rendelkezésre állnak, a döntések, a gondolkodás átalakítására van szükség.  Értelemszerűen veszélyes állatról van szó, ezért fokozott óvatosság szükséges hozzá, de mint mondja, azért nem olyan vérmes, mint ahogyan azt sokan gondolják. Példaként Székelyföldet hozta fel, ahol a legnagyobb a medvesűrűség, mégsem hallunk rendszeres „medveáldozatokról”, többségében csak a nyomukat, ürüléküket találják meg a helyiek. 

De a túrázóknak bizonyosan új szabályoknak kell megfelelniük, ha olyan helyre mennek kirándulni, ahol a medvével találkozhatnak:

csoportokban, hangosan társalogva, esetleg énekelve sétáljanak, hogy a medve felfigyeljen rájuk és elkerülje őket.

Sátrazás esetén az élelmiszert a saját sátruktól távol (például egy másik sátorban vagy fára felakasztva) helyezzék el, hogy ha jön a medve, ne botoljon az emberekbe.

Amennyiben mégis összefutnánk egy medvével, kerüljük a szemkontaktust, távolodjunk és biztonságban hagyjuk el a helyszínt, a medvés szelfiket, videókat felejtsük el, a bocsokat pedig ne simogassuk. (További hasznos tanácsokért érdemes ellátogatni a Bükki Nemzeti Park weboldalára, ugyanis készítettek még 2018-ban egy részletes útmutatót, hogy mit csináljunk, ha medvével találkozunk.)

Medve az erd?lyi Torja k?zel?ben

 
Az emberek közelségéhez hozzászokott fiatal barna medve dinnyét eszik az erdélyi Kovászna megyében található Torja község közelében 2021. augusztus 21-én
Fotó: Veres Nándor / MTI
 

Jön a farkas is

A szakember a medvékkel kapcsolatos beszélgetésünk során elmondta, nem csak ez az egyetlen állat, amelynek nő a populációja: a farkas magyarországi jelenléte is erősödik, az Északi-középhegységben jelentős állományok alakulnak ki. Az egyébként déli elterjedésű aranysakál is egyre többször fordul elő északabbra fekvő területeken, a példányszáma pedig az egy-két kóbor egyedről több mint tízezer fölé nőtt. 

Hasonló tendenciát mutat a vadlúd, a borz, a gímszarvas és az őz is – utóbbiból száz évvel ezelőtt tízezer darabot becsültek, ma már 400 ezres a becsült populáció nagysága hazánkban. A vaddisznók száma is növekedett, amelynek az afrikai sertéspestis szabott gátat. Ezzel egyidőben természetesen vannak „vesztes” fajok is a fentebb már említetteken túl: a fogoly gyakorlatilag kipusztult, a mezei nyúl és a fácán állománya folyamatosan csökken, utóbbit csak azért érezzük kevésbé, mert a tenyésztésük ezt elfedi.

Legutóbb a vadmacska fajmegőrzési programmal foglalkozott részletesen a Narancs.hu. 

(Címlapképünk forrása: Pilisi Parkerdő Zrt.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.