Csányi Vilmos a járvány következményeiről és a csodavárásról

Tudomány

A járvány egyszerre állítja kihívás elé az emberi populációt és a tudományt. Ha pedig egyszer véget ér, sokkal több maradhat meg új keletű szokásainkból mint gondolnánk.

A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő legfrissebb számában Csányi Vilmos etológussal készült interjú olvasható. Részletek a beszélgetésből.

MN: A koronavírus-járvány komoly teszt is az emberi közösségek számára, adaptációs következményekkel. Mennyire vizsgáznak jól az egyes populációk?

Csányi Vilmos: Evolúciós alapon minden vírusfertőzésről úgy gondoljuk, hogy az valamilyen adaptációs következményekkel jár. Amikor még jóval kevesebben voltunk, s jött valamilyen vírus, az elvitte a populáció egy részét – ez egyfajta szelekció. Az emberi szervezet rendkívül komplex, aki átesik egy fertőzésen, de nem hal bele, nem lesz komolyabb baja, annak az anyagcseréje valószínűleg egy picit más, mint azé, aki fiatal kora dacára belehal a fertőzéses betegség okozta komplikációkba. Minden vírus- vagy akár bakteriális fertőzés megváltoztatja egy kicsit azt a génállományt, amellyel az emberiség rendelkezik, de ez evolúciósan akkor működik jól, amikor még csak kevés ember alkotja a populációt. Amikor már sokan vagyunk, akkor egy ilyen járvány sem okoz észlelhető változást. (...)

MN: Bár tavasszal és a második hullámban ugyanaz a járványszituáció, mégis máshogy reagált rá a lakosság Magyarországon és Európában is. Az Orbán-kormány pedig hetekig húzta, hogy határozottabb, drasztikusabb döntésekkel vessen gátat a járvány terjedésének.

CSV: Nehéz ezt most megítélni, azt hiszem, utólag e tekintetben is okosabbak leszünk. Természetesen nem érdemes a gazdaságot tönkretenni, nagyon szép elgondolni, hogy mindenki hazamegy, három hét múlva előjövünk és már senki sem beteg, mert aki az volt, az ennyi idő alatt már meggyógyult és nem is fertőz. Egyébként ritka az olyan eset, amikor nincsenek potyautasok, mindenki fegyelmezetten, tömegszinten ugyanúgy cselekszik. Nem akarjuk, nem szeretjük, nincs kedvünk, lusták vagyunk vagy egyszerűen félreértjük, sajnos ilyen az ember, örüljünk, ha számtalan érdekű, szándékú ember cselekedeteinek az eredője legalább jó irányba mutat. (...)

MN: A vakcinával kapcsolatban kialakult egyfajta csodavárás: jönnek a nyugati, az orosz, a kínai védőoltások, és egy csapásra véget vetnek a járványnak!

CSV: Gondoljuk csak el, 8 milliárd ember van – ha csak a felét be akarjuk oltani, ahhoz is 4 milliárdnyi oltóanyagra lenne szükség. Ez elképesztő mennyiség! Soha egyetlen vakcinakészítő sem számíthatott korábban ilyen keresletre. Az egyik hagyományos vakcinatechnológiában tojásból kell a vírust kitenyészteni. Kérdezem, hol van ehhez sok milliárd tojás és az ezeket feldolgozó vakcinaüzem? Nyilván sokkal jobb megoldás az RNS-vakcina, de ez meg vadonatúj eljárás, nem tudjuk, hogyan reagálunk rá. Itt lesz húszféle vakcina, és eldönthetjük, ki melyiket hajlandó beadatni magának, és azután egy év múlva derül ki, melyek voltak a jó választások. Hagyományos esetben 4–5 év egy ilyen vakcina kifejlesztése – fantasztikus, elképesztő teljesítmény, hogy az RNS-vakcina esetében az ötlettől az első embereknek beadott adagokig mindössze 6 hónap telt el. De ez még nem azt jelenti, hogy száz százalékig megoldja majd a gondjainkat. Abból a 4–5 évből 2–3 év biztosan itt is hiányzik, elég csak a mellékhatások minden gyógyszer esetén hosszan sorjázó listájára gondolni. Biztos jó lesz a vakcina, és én is be fogom adatni magamnak, de százszázalékos biztonságot és hatékonyságot nem ígérhetnek a vakcinák kifejlesztői – teszem hozzá, nem is ígérnek. (...)

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Mi lehet a járvány hosszú távú, maradandó társadalmi, gazdasági hatása?

CSV: Az idegenek kerülése és a saját csoport felértékelődése lehet a járvány egyik lehetséges maradandó hatása. A kényszerből elfogadott új szokásokhoz is ragaszkodhatunk majd utólag. Ha tavasszal gyorsan megoldódott volna a járványhelyzet, akkor semmi nem történt volna, de mivel a járványhelyzet vélhetően elhúzódik a jövő év végéig, ez azt jelenti, hogy az új szokásaink már másfél-két évig működnek, és akkor már elképzelhető, hogy meg is maradnak. Most csak néhány emberrel tartunk szorosabb kapcsolatot, akiket beengedünk otthonunkba, és nem félünk tőlük, hogy fertőzhetnek. Megmaradhat ezekhez a szűkebb közösségekhez való kötődés. Hosszú ideig megmaradhat az is, hogy lehetőleg kerüljük az idegeneket. (...)

A teljes cikket elolvashatják a Magyar Narancsban, vagy online, ha előfizetnek a lapra digitálisan!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Neked ajánljuk

A gyöngy

  • Halasi Zoltán

A király elküldi fiát messze földre, hozza el a kígyótól a kincset. Mielőtt a fiú útnak indul, meg kell válnia ruhájától. Megérkezik, elvegyül az ottaniak között. Ételüktől azonban mintegy álomba merül, megfeledkezik királyfi voltáról, küldetéséről. Apja levele téríti magához. Megigézi a kígyót, megszerzi a kincset. Hazatér, megdicsőül.

Máshogy mutatja ki

  • SzSz

„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.

„A vérfürdő nem vonz”

A Star Trek-filmek Spockja jelenleg az AMC horrorsorozatában, a NOS4A2 második évadában adja a Charlie Manx nevezetű gonoszt, de élőben nincs benne semmi fenyegető. A Rhode Island-i forgatáson értük el.

„Gátlástalanul húzogatjuk ki egymás sorait”

  • Láng Dávid

Több mint ezer induló közül ők nyerték tavaly az Öröm a Zene tehetségkutató országos döntőjét, nem sokkal később pedig Lovasi András is kiválasztotta őket a raktárkoncertes gázsiját szétosztó pályázaton. A duóval arról beszélgettünk, mivel győzhették meg a zsűrit, milyen köztük a dalszerzői dinamika, és terveznek-e teljes zenekarrá bővülni.

Ülő ováció

  • Nagy István

Nyolcvanegy éves korában elhunyt minden idők egyik legnagyobb hatású zenei producere, akinek a jelentősége egyedül talán George Martinéhoz fogható; mindketten a modern zenerögzítési technika úttörőinek, lényegében megteremtőinek számítanak.

A földön kívüli selyemszörny

  • Vida Virág

Amióta online térbe kényszerült a színház, új, alkalmazott műfaj jelent meg a művészetek palettáján, amelyet leginkább „előadás-közvetítésnek” lehetne nevezni, és abban különbözik a korábbi színházi közvetítésektől, hogy eddig soha nem látott nyomatékot kap benne az operatőri munka.

Megtalálva

  • Dékei Kriszta

A művészet történetében komoly hagyománya van a nagy elődök másolásának, a témák és a stílusok újradolgozásának.

Eladó, kiadó

Hérodotosz óta sokat változott a közmeg­egyezés azzal kapcsolatban, mik is lehetnek a történetírás elfogadott témái és alkalmatos forrásai.