PORCELÁN Ókori porcelánégető kemencét tártak fel a kínai Hunan tartományban, autópálya-építést megelőző régészeti ásatások során. A tartományi régészeti intézet szakemberei szerint az ipari létesítmény az Északi Szung-dinasztia (960-1127) korából származik, azaz majdnem ezeréves.
AUT" Önmagát vezető autót fejleszt a Google: a keresőcég munkatársai által életre keltett, a forgalmat radarokkal, lézeres távolságmérőkkel és digitális kamerákkal "látó" járművek már mintegy 225 ezer kilométert tettek meg az utakon - bár egyelőre még mindig ül bennük sofőr is.
SZÚNYOG Génmódosítással megrövidített életű szúnyogokat engednek szabadon Malajziában, hogy így küzdjenek a rettegett Dengue-láz ellen. A súlyos influenzaszerű tüneteket, sok esetben halált okozó betegséget az Aedes aegypti szúnyogfaj nőstényei terjesztik.
NAPFOLT Az elmúlt évek csökkent napfolttevékenysége nemhogy hűtötte volna, de egyenesen fűtötte a Földet - legalábbis erre a következtetésre jutottak brit légkörfizikus kutatók a NASA SORCE nevű napsugárzásmérő szondája által 2004 és 2007 között küldött adatok elemzése nyomán. A brit tudósok elsőként azt vizsgálták, miként változott a Nap színképe eme három év alatt, s arra a következtetésre jutottak, hogy a csökkent naptevékenységgel párhuzamosan a Napból érkező elektromágneses sugárzás színképe az ultraibolya spektrum rovására eltolódott a látható fény tartománya felé - márpedig éppen ez fűti a Földet. A kutatók szerint a korábbi várakozásokkal szemben sokkal több napenergiát fogott be a légkör alsó része, az úgynevezett troposzféra, melyben a földi éghajlatért felelős folyamatok zöme zajlik. Az így befogott pluszenergia megfelelt annak a többlethőmennyiségnek, melyet az adott három év szén-dioxid-kibocsátása nyomán fokozódó üvegházhatásnak köszönhetünk. Ugyanezen kutatások szerint a napfoltminimum láthatóan megváltoztatta a magaslégköri ózon eloszlását is.
ENCELADUS Folyamatosan pöfékeli a vízgőzt a Szaturnusz Enceladus nevű holdja - legalábbis ez látszik a Cassini-űrszonda legutóbb közzétett, látványos felvételén. A Szaturnusz rendszerében keringő szonda már eddig is számtalan izgalmas adalékkal bővítette a legrégebben ismert törmelékgyűrűvel rendelkező égitestről és kísérőiről szerzett tudásunkat. A Cassini a felvételek készítésekor 620 ezer kilométerre volt a Szaturnusz-holdtól: a képeken az Enceladusnak a szonda felé néző oldalát a Szaturnuszról visszaverődő napfény, a vízgőzfelhőket pedig a hold mögött lévő Nap közvetlen sugárzása világítja meg. A NASA kutatói úgy sejtik, hogy a kitörések során kilövellt anyag elképesztően nagy távolságok megtételére is képes: egyes hipotézisek szerint a legnagyobb és legismertebb Szaturnusz-hold, a Titan (az egyetlen bolygókísérő, amelynek jelentős saját légköre van) atmoszférájában található oxigén is az Enceladusról származik.
KÉMIAI NOBEL-DÍJASOK Idén egy amerikai és két japán kutató kapja a kémiai Nobel-díjat, akik a szerves vegyületek előállításának új módszereit kutatták, s eközben jelentős eredményeket értek el nemesfém katalizátorok alkalmazásával - mindezt jó harminc-negyven éve. A könnyű platinafémek családjába tartozó palládium segítségével a különféle szerves vegyületek szénatomjai közötti speciális keresztkötések alakíthatók ki. Ezek révén a kémikusok korábban sosem látott, összetett szerkezetű szerves vegyületeket képesek előállítani, nemkívánatos melléktermékek megjelenése nélkül - legalábbis így méltatták a Svéd Királyi Tudományos Akadémián a díjazottak tudományos érdemeit. Önmagukban a legtöbb szerves vegyület közötti reakciók egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen mennének végbe: a fémkatalizátor teszi lehetővé, hogy a felületén találkozó, különböző molekulákhoz tartozó szénatomok egymással reakcióba lépve új szén-szén kötéseket tartalmazó szerves vegyületeket alakítsanak ki. A kémiai Nobel-díj bizottságának tagjai hangsúlyozták: a palládiummal elősegített reakciók nélkül még ma sem tudnának összetett szerves vegyületeket előállítani - ipari mennyiségben.
TOPORTYÁN Rohamosan terjed ismét Magyarországon a nádi farkasnak vagy toportyánféregnek is nevezett, korábban a mai országterületen is igen gyakori aranysakál - derül ki az origo.hu cikkéből. A ragadozó tizenöt éve tért vissza Magyarországra, és mára több ezer példánya él nálunk. Zoológusok szerint az aranysakál (Canis aureus) számára Magyarország az elterjedési zóna legészakibb peremén található, éppen ezért korábban csak ritka populációban, viszonylag kis területeken fordult elő. A XIX-XX. század fordulóján például kifejezetten ritka állatnak számított hazánkban - utolsó példányát még 1942-ben ejthették el. A kilencvenes évektől kezdve a faj gyorsuló ütemben települt vissza Magyarországra: a maximum félméteres marmagasságú, legfeljebb 15 kilós sakálok jórészt apróbb rágcsálókat, esetleg rovarokat, növényeket vagy dögöket fogyasztanak. Legnagyobb számban Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megyében fordulnak elő - állományukra utalhat, hogy csak tavaly 674 példányt lőttek ki.
