Interjú

„Egy nagy hajóhoz hasonlít”

Népessy Noémi főigazgató a Budapesti Történeti Múzeum jövőjéről

Tudomány

A tavalyi önkormányzati választásokkal közel egy időben nevezték ki a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) élére, ahol Budapest Múzeum munkanévvel határozott brandépítésbe kezdett. A főigazgatót erről és persze a karantén okozta zárva tartás súlyos hatásairól, meg az intézmény jövőjéről kérdeztük.

Magyar Narancs: A BTM a főváros egyetlen múzeuma, különböző profilú, sokszínű tagintézményekkel. Tisztában vannak ezzel a látogatók?

Népessy Noémi: Bár még az átfogó látogatókutatás előtt vagyunk, azt tapasztalom, hogy a tagintézményeinket, azaz a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, a Budapest Galériát és a Vármúzeumot sokan ismerik, leginkább mégis ez utóbbit azonosítják a BTM-mel. Az is gyakran előfordul, hogy a turisták összetévesztik a Budapesti Történeti Múzeumot a szintén a Várnegyedben lévő Hadtörténeti Múzeummal. Ezért is fontos, hogy a „Budapest Múzeum”, vagy ha úgy tetszik, „a főváros múzeuma” brandet felépítsük és megismertessük a nagyközönséggel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.