Dolly, a birka-klón nem egy kiköpött Rutger Hauer, mégis az első replikáns, általa pedig megdőlni látszik a modern biológia egyik atombiztosnak hitt törvénye, mely szerint az emlősök egyedfejlődése során különféle feladatokra specializálódó szövetek eredetileg korlátlan differenciálódóképességgel rendelkező sejtjeiben az információhordozó DNS (dezoxiribonukleinsav) visszafordíthatatlan változásokon megy keresztül, és alkalmatlanná válik a teljes egyed újrateremtésére. Hasonló jelentőségű felismerés utoljára a HIV-hez hasonló retrovírusok (RNS-vírusok) felfedezése volt, amely megrengette a molekuláris biológia centrális dogmáját, miszerint az információáramlás a DNS-től az RNS-en keresztül a fehérjére irányul, ugyanis kiderült, hogy az RNS visszaíródhat DNS-sé.
Dolly az első olyan emlős, amelyet felnőtt állat nem reproduktív szöveteiből tenyésztettek ki sejtmagátültetés módszerével. Nem az első klón, hiszen embriódarabolással már korábban is lehetséges volt mesterségesen előállítani genetikailag teljesen azonos egyedeket, viszont az első olyan klón, amely egy felnőtt állat differenciálódott testi sejtjének DNS-állományából készült. Egy felnőtt birka emlőszövetéből nyert sejt sejtmagját elektromos kezelés segítségével juttatták egy sejtmagjától megfosztott petesejtbe, amelyet a fúzió után osztódásra bírtak, a létrejött embriót "béranya" hordta ki. Dolly genetikailag egy hatéves Finn Dorset anyajuhval azonos; az embrió egyhetes laboratóriumi inkubáció után, blasztocita állapotban került a hormonkezeléssel felkészített anyaméhbe, és öt hónap múlva született meg a kisbárány, egyetlen túlélőként a kiindulási 277 petesejt közül, ugyanis a sejtfúziónál a donorsejt és a petesejt osztódási ciklusának tökéletes szinkronban kell lennie, ellenkező esetben a sejt további osztódásra képtelen.
"Három éve még nem gondoltuk, hogy ez lehetséges" - írja Dr. Ian Wilmut, az edinburghi Roslin Institute, egy skóciai mezőgazdasági biotechnológiai kutatóközpont kutatója a Nature-ben. "Egy éve bizonyítottuk, hogy meg tudjuk csinálni embriósejtekkel. Ezúttal magzati és kifejlett egyedből származó sejtekkel is sikerrel próbálkoztunk." A módszer lényege, hogy a donorsejteket tápoldatban éheztetik, így azok minden géntevékenységet leállítanak és alvó állapotba kerülnek, sejtmagjuk így válik befogadásra alkalmassá: ezt nevezik a biológiai óra visszapörgetésének. Az első ilyen jellegű kísérleteket a hetvenes években végezték, azonban sem a Cambridge Egyetem kutatói békabőrsejtekből nyert sejtmagokat kimagozott petesejtekbe ültetve, sem mások nem jutottak embriónál tovább azóta sem, legalábbis nem hozták nyilvánosságra eredményeiket (bizonyos mítoszok szerint szupertitkos katonai kutatóintézetekben már régen klónoztak majmot is).
A szkeptikusok szerint a Wilmut által publikált technika megbízhatatlan, túl magas a hibalehetőség, valamint "álpozitív" eredmény is szóba jöhet, hiszen az emlőmirigy kifejlett, differenciálódott sejteken kívül fiatal, könnyebben adaptálódó, osztódó sejteket is tartalmaz. Maga Wilmut is elismeri, hogy erősen specializálódott szövetekből (izom, ideg) nyert sejtekkel valószínűleg nem működik a módszere, a tudományos vitát viszont csak az döntheti el, sikerül-e más laboratóriumokban megismételni a kísérletet.
Amennyiben a dolog működik, gyakorlati alkalmazásai újabb távlatokat nyithatnak a biotechnológia területén: értékes egyedek, például kiemelkedő teljesítményű haszonállatok vagy kihalóban lévő fajok utolsó példányainak génállománya megmenthető, korlátlan ideig fenntartható és megsokszorozható anélkül, hogy az ivaros szaporodással járó rekombináció, az örökítőanyag újrarendeződése szükségszerűen megváltoztatná az utódok tulajdonságait. A haszonállatok génállománya manipulálhatóvá válik - erre már kidolgozott módszerek állnak rendelkezésre, csupán az volt megoldatlan, hogyan lesz a különféle idegen génekkel dúsított sejtekből ismét életképes embrió és ivarérett egyed. Számos emberi fehérjét tartalmazó gyógyszer nem termelhető a szükséges mennyiségben, mert rendkívül bonyolult és költséges az előállításához szükséges transzgenikus (a szükséges emberi fehérje génjét hordozó) birkák és szarvasmarhák előállítása. A klónozás olcsóbbá teszi a transzgenikus állatot, hiszen ha egyszer sikerült bejuttatni a gént, az korlátlan ideig fenntartható és tetszőleges mennyiségben termeltethető a klónsorozatban.
Angliában törvény tiltja az ember klónozását, de az Egyesült Államokban egyelőre legálisan próbálkozhatnak vele a számos privát kutatóintézet bármelyikében. A humán klónok körül őrült spekuláció folyik, a legvadabb elképzelések szerint "agyhalott", a beteggel identikus klónokból nyert szervek esetében minimalizálódna a szerv kilökődését előidéző immunreakció esélye. Az ABC News frissen elkészült felmérése szerint az amerikaiak túlnyomó többsége ellenzi az ember klónozását, azonban a módszernek - a korábban szintén fenntartással fogadott mesterséges megtermékenyítéshez hasonlóan - talán elfogadható alkalmazásai is lehetnek, például egy autóbalesetben elhunyt kisgyermek "pótlása", amennyiben pedig a klón normális családi körülmények között nevelkedik, elvi, etikai különbség sincs egy egypetéjű ikerhez képest. A szkeptikusok, egyházak, környezetvédők és más morálatléták mindezt vitatják, és számos visszaélési lehetőségre hívják fel a figyelmet, azonban a tudományellenes felhangokban bővelkedő megnyilvánulások gyakran érzelmi alapokon nyugszanak. Clinton elnök fogékonynak bizonyult a bioetikára, és hatástanulmány készítését rendelte meg, azonban ha az Egyesült Államok be is tiltaná a kísérleteket, mindig lesz olyan ország, ahol megpróbálkozhatnak vele a kutatók. A szenzáció farvizén ismét felszínre bukkant az eugenika kérdésköre, tehát, hogy megengedhető-e, és milyen mértékben, a gyermekek "genetikai tervezése". Amennyiben ez lehetségessé válik, a radikális nőmozgalmak dörzsölhetik a kezüket: a klóntechnika elméletileg is feleslegessé teszi a hímet, amennyiben tehát lemond az evolúció örömeiről, egy genetikailag konzervált nőtársadalom vidáman fennmaradhat férfiak nélkül is.
Yoko Ono máris bejelentette, hogy klónoztatni fogja Lennont, akitől nem csak hajszálakat őriz, mivel már a sztár életében mérlegelték ezt a lehetőséget. Mivel azonban az ember személyisége öröklött és szerzett tulajdonságok elegye, a klón és "eredetije" még annyira sem fog hasonlítani, mint két egypetéjű iker, akik génjeiken felül osztoznak a méhen belüli és a családi környezeten is. És mégis: elhárultak az akadályok a Szép új világ futószalagon inkubált gammái, deltái és epszilonjai, a Szárnyas fejvadász lázadó replikánsai és a Védett férfiak macsó lányai, asszonyai elől, ahogyan ez a huszonegyedik század küszöbén el is várható.
Bodoky Tamás
Dolly az Interneten:
http://www.idg.hu/internetto/friss/hirek/cloning/
Dr. Ian Wilmut a Salon Online magazinnak
Salon: Szájenszfiksön. A halottak feltámasztása. Technológia kontroll nélkül. Mit szól az efféle reakciókhoz?
Ian Wilmut: Azt hiszem, túloznak. Eddig azt gondoltuk, hogy a megtermékenyített embrióból kifejlődő többféle sejt- és szövettípus differenciálódása irreverzibilis folyamat. Most bizonyítottuk, hogy ez nem igaz. Ez természetesen sokat változtathat azon, ahogyan az emberek az efféle folyamatokat szemlélik.
S: Tehát lehetséges az ember klónozása?
IW: Nem tudjuk. Valószínűleg igen, azonban a Roslin intézet és a kutatást szponzoráló PPL képviseletében is kijelenthetem, hogy ezt etikailag elfogadhatatlannak tartjuk. Ha volna elfogadható indok az emberi lény klónozására, megtennénk, de nincs ilyen ok.
S: Ha ön nem is lát okot erre, elképzelhető, hogy más kutatók, eltérő etikai normákkal, megpróbálkoznak vele.
IW: Ez engem is aggaszt, ugyanis a kísérlet hatékonysága nagyon alacsony. Bizonyára tudja, hogy öt kisbárány született, és közülük három hamarosan elpusztult. Elég borzalmas lehet egy anyának úgy kihordani a gyermeket, hogy születése után pár nappal meghalhat.
S: Kutatásának fő célja gyógyszerek fejlesztése állati klónok segítségével. Konkrétan milyen betegségekre gondol?
IW: Hemofília. A klónok segítségével előállíthatjuk a hiányzó alvadási faktorokat.
S: Mi a különbség az állati klónok és más biotechnológiai eljárások között ezen a területen?
IW: Sebesség és hatékonyság. Állatokból nyert sejtekben nagyon pontos genetikai változásokat idézhetünk elő, például kicserélhetjük az egyik tejfehérje génjét a nyolcas véralvadási faktorra. Ez korábban is lehetséges volt, azonban a klónozás segítségével gyorsabban haladhatunk, tehát hamarabb jelenhetnek meg új gyógyszerek. Amennyiben a módszert sikerül a szarvasmarhára, majd a disznóra is kiterjeszteni, génmanipuláció által lehetségessé válhat immunreakciót nem indukáló disznószervek fejlesztése humán transzplantáció céljára. Mostanában sokan halnak meg csak azért, mert nincs elég szív és máj.
S: Gondolja, hogy a módszer segítségével lehetségessé válik a humán génhibák, például a mellrákra való hajlam korrekciója?
IW: Azt hiszem, ez még odébb van. Elméletileg lehetséges, de egyelőre csak kísérleti állatokon próbálkozunk génterápiai modellek megalkotásával.
S: Az ember mellett az állatokra nézve is óriási jelentőségű a kutatása.
IW: Igen, sok dolog lehetővé válik, amit eddig el sem tudtunk képzelni. Most fut egy projekt a kergemarhakór ügyében, amelyet feltehetően a birka egyik génje okoz. Ha meg tudnánk változtatni azt a gént, BSD-rezisztens birkát állíthatnánk elő, és ez vonatkozhat az ember Creuzfeld-Jacob-betegségére is.
S: Tíz éve dolgozik ezen a témán. Soha nem gondolt arra, hogy olyasmihez is hozzájárulhat, amit maga sem szeretne?
IW: Természetesen gondoltam. Minden erőmmel azon vagyok, hogy megfelelően informáljam a közvéleményt, és ezáltal elősegítsem a nyilvános vitát arról, hogyan lehet ezekkel a technikákkal visszaélni. Megfelelő törvényekkel kell megakadályozni a visszaéléseket. A módszernek létező előnyei vannak, tehát arra is ügyelni kell, hogy a visszaélések megakadályozása érdekében ne akadályozzuk meg a valóban hasznos alkalmazásokat.
S: Milyen visszaélésektől tart elsősorban?
IW: A humán embriókkal való minden manipulációt tiltani kell.
S: Nem fél attól, hogy leállítják a munkáját?
IW: De igen. Megértem, hogy az emberek veszélyesnek tartják az ilyenfajta kutatást, és tisztelem a véleményüket. Ha a társadalom elutasítja az effajta kísérleteket, elfogadom.
Forrás: http://www.salonmagazine.com/feb97/news/news2970224.html