A három évtizednyi, csaknem folyamatos növekedést követően 2022-ben mérséklődtek a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások Magyarországon – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi évet összegző elemzése.
A napi.hu beszámolója szerint a közel 887 milliárd forint összegű ráfordítás 2,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A K+F-ráfordítások GDP-hez mért aránya az előző évi 1,6-ről 1,3 százalékra csökkentek. Ugyanakkor azt az elemzésben kiemelik: a K+F-re fordított összegek mérséklődése, a kutatóhelyek számának csökkenése és a teljes K+F-létszám kismértékű emelkedése mellett koncentráltabb lett K+F tevékenység hazánkban.
2022-ben a kutatóhelyek száma 20 százalékkal csökkent, a teljes kutatás-fejlesztési (K+F) létszám kismértékben 0,9 százalékkal emelkedett, a K+F-ráfordítások 2,3 százalékkal mérséklődtek, de a KSH szerint koncentráltabb lett Magyarországon a kutatás-fejlesztési tevékenység.
Mint a napi.hu írja, a nyár elején elfogadták Magyarország új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot. Ennek fókuszában az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll. A program megvalósítását szolgálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2023. évi Programstratégiája. Ennek keretében idén 79 milliárd forint keretösszegű pályázati forrás nyílik meg innovatív projektek támogatására.
Így néztek ki a K+F-ráfordítások 2022-ben:
- 72 százalékát, körülbelül 632 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél,
- 16 százalékát, 138 milliárd forintot a felsőoktatásban,
- 13 százalékát, 112 milliárd forintot pedig az államháztartási szektorba tartozó kutató-fejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél költötték el.
Tavaly közel háromezer kutató-fejlesztő hely volt, csaknem hattizedük a vállalkozási szektorban volt jelen. A KSH szerint a K+F-ráfordítások forrásainak szerkezete nagyjából a 2000-es évek közepe óta fokozatosan a vállalkozói finanszírozás irányába tolódott el.
A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók összlétszáma közel 92 ezer főt tett ki, 74 százalékuk kutató volt. A belső létszám 73 ezer főt tett ki, és egy év alatt 4,5 százalékkal csökkent, ami főleg a vállalkozási szektorban és a felsőoktatásban realizálódott – derül ki a KSH adatsorából. A teljes K+F-létszám 46 százaléka, ezen belül az állományi foglalkoztatottak több mint fele (55 százaléka) a versenyszféra kutatóhelyein dolgozott.
2022-ben a vállalkozásoktól származó ráfordítások összege (393 milliárd forint) 14 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól,
a kutatás-fejlesztési tevékenység 44 százalékát ebből a forrásból finanszírozták.
A két évtizede még domináns államháztartási források 2022-re a K+F-ráfordítások 36 százalékát (315 milliárd forintot) biztosították. A külföldről származó ráfordítások összege több mint egyharmadával (37 százalékkal) emelkedett, aránya 14-ről 19 százalékra nőtt egy év alatt, e források döntő részét a vállalkozási szektorban használták fel.
Az elmúlt években a műszaki tudományok területén emelkedett a legdinamikusabban a K+F-ráfordítások összege. 2022-ben az itt felhasznált pénzeszközök a teljes K+F-ráfordítás 57 százalékát adták.
