Ez az eljárás leginkább ahhoz hasonlítható, mintha mindenkit, aki valaha is hamis márkajelzésû tornacipõt vásárolt a kínai piacon, házkutatásnak vetnének alá, és törvény elé citálnának. Ilyen alapon a több százezer magyar számítógép-felhasználó túlnyomó többségét bíróság elé lehetne állítani, hiszen statisztika bizonyítja, hogy a legtöbben másolt, nem jogtiszta szoftvereket is használnak. A hírhedt szoftverrendõrség, a nagy szoftvergyárak érdekeit képviselõ BSA (Business Software Alliance) adatai szerint az illegális forgalmazás 5,9 milliárd forintos kárt okoz évente a jogtulajdonosoknak, a törvénytelenül használt programok aránya 1997-ben (a tavalyi összesítés még nem készült el) 58 százalék volt. Tegyük hozzá, hogy az irreálisan magas szoftverárak miatt néhány közkézen forgó irodai és játékprogram is elegendõ az egymillió forintos határ átlépéséhez.
A BSA, amely bõkezû adományokkal és tanfolyamokkal is segíti a rendõrséget az efféle bûncselekmények leleplezésében, a közfelháborodást kiváltó bilincses óriásplakát-kampány után deklarálta: békén hagyja a magánfelhasználókat, és beéri a CD-másolók, valamint a nem jogtiszta programokat használó vállalkozások lebuktatásával. Ennek némileg ellentmond, hogy Wohlfarth nyilatkozata szerint eddig minden egyes "szoftverlopási" ügyben polgári keresetet nyújtottak be, magánszemélyek ellen is.
Rendõrállam
Néhány felhasználó az ingyenes webhelyet biztosító Extra szerverén számolt be a procedúráról az interneten. A rendõrség felszólította az Extrát, távolítsa el a házkutatásról szóló oldalakat szerverérõl. Az üzemeltetõ Telnet Magyarország Kft. azonban ezt nem tette meg, szerintük ezek az oldalak nem törvénysértõk (az Extráról lásd keretes interjúnkat).
Az interneten közzétett beszámolókból kiderül, hogy ma, a rendszerváltás után majdnem tíz évvel, a rendõrség minden további nélkül házkutatást tarthat bárkinél, és ehhez nem szükséges bírói vagy ügyészi engedély. A házkutatást az 1973. évi I. törvény szabályozza, melynek értelmében bûncselekmény alapos gyanúja esetén az eljáró hatóság rendeli el a házkutatást, de "ha a késedelem veszéllyel jár, így különösen a megkezdett bûncselekmény befejezésének, újabb bûncselekmény elkövetésének, az elkövetõ elrejtõzésének, a bizonyítékok eltüntetésének vagy megsemmisítésének megakadályozása érdekében" a rendõr alakszerû határozat nélkül is kutathat. A jogorvoslat lehetõsége csupán elméleti: "Sokan megpanaszolták a házkutatást az ügyészségnél, de az összes panaszt elutasították" - nyilatkozta Wohlfarth Zsuzsanna.
Rendõrtévé
A legbotrányosabb szerepet mégsem a rendõrök, hanem a TV 2 játszotta ebben a történetben: március 17-én nem elõször, és tartok tõle, nem utoljára, közölt a Tények olyan riportot, amely egyoldalú, bulvár módon hívta fel a figyelmet "az internet sötét oldalára". Bár a másolt CD-ket hirdetési újságokban szokás hirdetni és postán megrendelni, a durva tárgyi tévedésekkel tûzdelt anyag az "internetkalózokra", szervezett bûnözésre volt kihegyezve, és diadalként ünnepelte az erõteljes rendõri fellépést.
Az Egyesült Államokban 1990-ben egy hasonló szoftverrazzia-sorozat hívta életre a különféle "kibernetikus polgárjogi" szervezeteket, mint például az Elektronikus Határszélek Alapítvány (EFF, http://www.eff.org) - itt minálunk ez nem fenyeget, a kiberanalfabéta liberális értelmiség többsége egészen addig "a közmédia válságát" tartja majd a legsúlyosabb alkotmányos problémának, míg hozzá is be nem csönget a rendõrség begyûjteni a vasat, és járhat a kiberanalfabéta bíróságra kiberanalfabéta ügyvéddel védekezni a BSA cseppet sem kiberanalfabéta jogászai ellen. A parlamentben most tárgyalt új szerzõi jogi törvényjavaslat a nagy jogdíjbehajtó lobbyk nyomására további szigorításokat tartalmaz a számítógéppel kapcsolatos területeken, és alig akad törvényhozó, aki szót emelne ellene.
Wohlfarth Zsuzsanna szerint egy ügy addig tart, míg elvarratlan szálai vannak - ebbõl az következik, hogy megkezdõdött a "marihuánaszívó középiskolásoknál" is több, néhány százezer "jogosulatlan szoftverhasználó" rendõri elszámoltatása olyan tevékenységért, amelyet civilizált országokban a jogtulajdonos ma már bátorít is, mert a szoftvercsereberének óriási reklámértéke van.
Beke Viktor állítja, hogy ártatlan, és nem érti, hogyan kerülhetett a neve a listára: nem rendelt CD-t, és nem használt másolt szoftvereket. Tolószékhez kötött mozgássérültként nem tudja, képes lesz-e Pécsre bíróságra járni, a lemezeit legkorábban egy-másfél év múlva kaphatja vissza, a tárgyalás után.
Bodoky Tamás
Precedensértékû szerver
Nemes Dániel, Telnet Magyarország Kft.
Néhány hete kilétét titokban tartó pénzügyi befektetõ vásárolta meg a legforgalmasabb magyar webszervert, az Extrát (http://www.extra.hu). A szerver népszerûségének oka az, hogy úgynevezett freeweb szolgáltatást nyújt, vagyis bárki weboldalakat publikálhat rajta, ingyenesen és névtelenül. A titokzatos befektetõ az egymillió forintos hackerversenyrõl is híres Telnet Magyarország Kft.-t bízta meg a szolgáltatás gondozásával, mûködtetésével, a reklámfelületek kizárólagos értékesítésével. Néhány nap múlva kitört a botrány: valaki az 1996-os Fitness Világbajnokságon készült titkos videofelvételeket jelentetett meg a szerveren, a képeken több közismert magyar sportolónõ éppen átöltözik. A média a TV 2 "tényfeltáró" riportja nyomán felkapta az ügyet, a Telnet viszont - ügyvédi megkeresésre - törölte az oldalakat.
MaNcs: Mekkora forgalomnövekedést generált a szerveren a fitnessügy óriási médiavisszhangja? Mekkora reklámbevételt jelent az a havi félmillió látogató, aki botrány nélkül is megfordul az Extra weboldalain?
Nemes Dániel: Nagyjából húszszázalékos forgalomnövekedést tapasztaltunk, ami mostanra ült el. A havi félmillió látogató viszont elég durva becslés, a mi méréseink több mint heti egymilliót mutatnak. A reklámbevételekrõl viszont - a tulajdonos kérésének megfelelõen - nem nyilatkozhatok.
MaNcs: Nem érzed furcsának, hogy noha ezek a videofelvételek két éve közkézen forognak, mégis pont akkor lett "internetes" ügy a dologból, amikor átvettétek az Extrát?
ND: Nem látok összefüggést az átvétel idõpontja és az "ügy" között. Valóban, a TV 2 mostanában határozottan többet foglalkozik az internettel, és erre kitûnõ alany az Extra.
MaNcs: Sokan elmarasztalják a freeweb típusú szolgáltatásokat, mondván, hogy a névtelen honlap-publikálási lehetõség a szerzõi és a személyiségi jogok megsértésére ad lehetõséget, hiszen az "elkövetõ" gyakorlatilag tetten érhetetlen. Mi a véleményed errõl?
ND: A rendszer nyilvánvalóan lehetõséget ad jogsértésre, de jogsértésre ad lehetõséget egy hirdetési újság, egy házfal, egy óriásplakát, egy kalózrádió, egy élõ telefonos rádiómûsor, bármi. Ez is egy kommunikációs eszköz, amit lehet rendeltetésének megfelelõen, illetve nem megfelelõen is használni. Ezzel együtt persze, mint a rádióban, itt sem a jogsértés a jellemzõ.
MaNcs: A klasszikus liberális álláspont szerint - amit nemrégiben még te is hangoztattál - az internetszolgáltató olyan, mint a papírgyár vagy a telefontársaság: nem felelõs az infrastruktúráján elhelyezett vagy átmenõ tartalomért, és csak bírósági végzéssel kötelezhetõ bizonyos weboldalak eltávolítására. Ehhez képest a Telnet egyszerû ügyvédi megkeresést követõen cenzúrázta az oldalt. Mi a jelenlegi álláspontod?
ND: Nem az ügyvédi megkeresés volt a lényeg. Az ügyvédnõ emberi szempontokra hivatkozott, amit mi akceptáltunk. A tartalomért valóban nem tartjuk felelõsnek magunkat, de technikai, valamint szerzõdéses lehetõségünk van a hasonló oldalak eltávolítására. Ezt most megtettük, hiszen úgy gondoljuk, a hölgyeknek joga van a méltósághoz, amit sértettek az említett oldalak.
MaNcs: A házkutatást elszenvedõk oldalai egyelõre elérhetõk.
ND: Jogászunk szerint ezek az oldalak nem törvénysértõk. Amennyiben a rendõrség ezzel nem ért egyet, természetesen lehetõséget biztosítunk arra, hogy az oldalakat jegyzõkönyv felvétele mellett eltávolítsa, a vélt jogsértést ily módon megszüntesse.
MaNcs: Céged az eset nyomán közzétette, hogy a jövõben rendszeresen ellenõrzi az Extra legforgalmasabb oldalait. Miért van erre szükség?
ND: Sajnos nem sokkal késõbb feltûntek a szerveren - egyértelmûen provokatív céllal - pedofil honlapok is. Ezeket nem tûrjük meg, azonnal eltávolítjuk. Természetesen minden oldalt nem tudunk átnézni, de egy épeszû mértéket, a húsz-harminc legforgalmasabb oldalt vizsgáljuk ebbõl a szempontból.
MaNcs: Lehetséges-e az internet "lehallgatása", hozzáférhet-e valaki az elõfizetõk adataihoz, elektronikus leveleihez? Történt-e már ilyen célú megkeresés nálatok a hatóságok vagy más részérõl?
ND: Technikailag és elméletben lehetséges. A gyakorlatban azonban ez akkora költségekkel járna, amihez képest eltörpülnek a mobiltelefonok lehallgatására szánt összegek, és jogilag is igencsak aggályos lenne egy ilyen lépés. A nem technikai utat többen megpróbálták, egyelõre - mióta mi kezeljük és képviseljük az Extrát - a hatóságok részérõl ilyen megkeresés nem volt. Felhasználóinkról adatokat természetesen nem adunk ki, azokat a lehetõ legbizalmasabban kezeljük. Jogerõs bírósági végzés esetén azonban - amennyiben az adatok a rendelkezésünkre állnak - természetesen a hatályos jogszabályoknak megfelelõen járunk el.
- bodoky -
