Narancs.hu: Úgy tudom, hogy Áder János köztársasági elnök egyszer a családjával kereste fel önt, hogy együtt menjenek terepre fotózni.
Máté Bence: A köztársasági elnökkel egy hangversenyen találkoztam, ahol megemlítettem neki, hogy szívesen látnám őt és a családját egy ilyen jellegű lesezés alkalmával. Egy évig egyeztettünk időpontot, majd végül eljöttek, ráadásul Áder János nem hivatalos minőségében volt jelen. Valahol ez is lenne a cél, hogy az általam fejlesztett leseket – amelyeket a munkám során is használok –látogatni lehessen.
Később, amikor a kültéri kiállításomat szerveztem – amiben az elmúlt 20 évben készült legjobb fotóimmal szeretném a természetvédelmet népszerűsíteni – megkerestem az elnök urat, hogy mondjon egy nyitóbeszédet, amit el is vállalt. Egyébként nagyon szeretném, ha a 20 év alatt szerzett lesépítési tapasztalataimat kamatoztathatnám a turizmusban és az oktatásban, hiszen az állatok megfigyelése kifejezetten érdekli a fiatalokat és ezen keresztül még idejében lehetne velük megértetni a természet fontosságát.
Narancs.hu: A kiállítása pár napja ért véget Budapesten, a képeit már tovább szállítottak a következő helyszínre, Debrecenbe. Volt alkalma beszélgetni a köztársasági elnökkel a megnyitó napján?
M. B.: A megnyitó után még majdnem egy órát beszélgettünk a képekről, nagyon érdeklődő volt. Amikor együtt fotóztunk, akkor mondtam neki, hogy mennyire örülnék, ha a tudásomat felajánlhatnám a már említett, mindenki által szabadon látogatható lesek építéséhez, de egyelőre még nem kaptam a kormányzattól feladatot.
Egyébként Révész Máriusz (kerékpározásért és az aktívkikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos - a szerk.) nagyon érdeklődik az általam felajánlott lehetőség iránt: annyival különbözne egy állatkerttől az ötletem, hogy nem az állatok, hanem az emberek lennének „ketrecben” : a lesek úgy vannak kialakítva, hogy ha oda bemegy valaki, akkor őt az állatok nem veszik észre, így zavartalanul lehet őket megfigyelni.
Révész Máriusz már több terepszemlére elkísért engem, és kérte a nemzeti parkok igazgatóságainak a segítségét is. Úgy néz ki, márcsak egy olyan emberre várunk, aki a program üzemeltetését magára tudja vállalni. Szerintem egy-két éven belül elő tudunk állni egy olyan lessel, amit nem fotósoknak, hanem természetbe vágyó polgároknak hoznak létre. Kérdés, hogy meg fogom-e találni azt a személyt, aki nem profitorientált módon közelíti meg ezt a kérdést, hanem a köz javát akarja szolgálni.
| ||
Narancs.hu: Ez egy igazán szép törekvés, ugyanakkor úgy fest, hogy természetvédelem jelenleg sokadrangú kérdés a kormányzat számára, nemrég például a természetvédelmi alkalmazottak nagy részét elbocsátották az érintett minisztériumból.
M. B.: Minden hónapban van egy rendezvény, ahol a nemzeti parkok igazgatói gyűlnek össze. Engem is meghívtak egyszer, hogy tartsak egy előadást. Megemlítettem nekik a tervemet, hozzátéve, hogy számomra ez egy karitatív tevékenység lenne, nem akarok belőle vállalkozást csinálni. A végén sokkal kisebb volt az érdeklődés, mint amire számítottam. Ekkor az mondták nekem, „az elmúlt fél órában jelentették be, hogy csökkenteni fogják természetvédelmi dolgozók számát.”
Ennek tükrében megértettem, hogy elég nehezen tudtam volna felkelteni az érdeklődésüket, hiszen komoly gondokkal küzdenek. Szomorú dolognak tartom, mert a természetvédelmi területeink, nemzeti parkjaink sokkal nagyobb figyelmet és támogatást igényelnének annál, mint amit most kapnak. A parkok alkalmazottainak túlnyomó többsége nem a fizetéséért dolgozik, hanem mert elhivatott a munkája iránt, és így végez közérdekű feladatot. Egyre jobban megnehezítik a helyzetüket, hogy miért, azt nem tudom. Bízom benne, hogy azok az emberek, akik ezeket a döntéseket meghozzák, tudják a dolgukat.
Narancs.hu: Pedig a döntéshozók hajlamosak a gazdasági érdekeket a természetvédelem fölé helyezni, gondoljunk csak a balatonfűzfői esetre.
M. B.: A természet esetében nemigen lehet kísérletezni. Ha valaki tönkretesz egy élőhelyet, aminek következtében például állatfajok pusztulnak el, akkor a természet vagy csak nagyon hosszú idő után, vagy egyáltalán nem tud regenerálódni. A környezet sok esetben maga dönti el, hogy miképpen reagál az őt ért ingerekre, és ez gyakran nem úgy alakul, ahogyan azt mi szeretnénk.
Nagyon sok mindent képes túlélni a természet, tud alkalmazkodni, de amikor egy ilyen kis területen ennyi ember él, akkor nagyon nehéz fenntartható környezetvédelmet létrehozni, mert szükség van a gyárakra, az élelmiszertermelésre, az utakra. Ameddig a környezetvédelemre nem lesz nagyobb igény, addig nem lesz összefogás – annyi figyelmet fog kapni, mint most. Ennek a levét az utókor, a fiatalság issza meg.
| ||
Narancs.hu: Ráadásul azt sokan elfelejtik, hogy a környezetvédelem az egészségünk védelméről is szól.
M. B.: Az embereket tanítani kell arra, hogy egyénileg mit tehetnek a környezetükért, és ennek felülről kellenne történnie. Egyébként egy városlakó számára ez sokkal nehezebb: két hete lakom Budapesten, én is ugyanoda dobom a megmaradt szendvicset, mint a műanyagot. Pedig sok esetben apró dolgokkal igen sokat tudnánk tenni, hiszen ha valaki visz magával egy vászontáskát bevásárláskor, akkor még spórol is, ráadásul nem vesz műanyagszatyrot, ami általában a használat után egyből a kukában végzi.
Ameddig az ember nem érzi a saját bőrén a környezetvédelem hiányosságainak a kárát addig nem tesz konkrét lépéseket, hiszen van nagyobb problémája is. Ez az igény nem magától értetődő. Azt is látni kell, hogy amíg a környezetvédelem nem lesz olcsó, addig az embereket nem fogja érdekelni, pedig úgy kell terelni őket, hogy a választásaikat annak tükrében hozzák meg, hogy az a környezet számára is jó legyen.
Narancs.hu: Áder János sajátjának érzi a környezetvédelem problémáját, ennek ellenére nem történnek intézkedések ezen a területen, pedig mint köztársasági elnöknek lehetne befolyása az érintett területeken.
M. B.: Nem értem miért nem lett mára már „divat” a környezetvédelem. Szerintem népszerűek lennének azok a politikusok, akik komolyabb és látványosabb erőfeszítéseket tennének a környezetünk védelméért. Erre nagyobb igény van, mint eddig valaha, aki ezen ügy mellé őszintén odaáll, azt a közösség is támogatni fogja.
| ||
.jpg "Díszes társaság Afrikában")
Narancs.hu: Magyarországon az elmúlt években több mint 100 nagyberuházás valósult meg, különféle multinacionális vállalatok jöttek az országba, és sajnos nincs okunk azt feltételezni, hogy ezen cégek és a kormányzat a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezték volna a gazdasági döntéseik során.
M. B.: Nem tudok ebben állást foglalni, mert nem vagyok birtokában a megfelelő információknak, csak arról tudok beszélni, amiről az előbb is: valószínűleg nem lesz egyik pillanatról a másikra élhetetlen a Föld – és a Kárpád-medence –, de minél később kezdünk el erre figyelni, annál nehezebb lesz kezelni a problémákat. Erre jó példa a kőolaj, amely nyersanyagnak a kialakulásához sokezer évre volt szükség, mégis csak akkor kezdtünk üzemenyagtakarékos járműveket gyártani, amikor már fogytak a készletek.
Nem 30 év múlva kell környezetvédelemmel foglalkoznunk, amikor már késő lesz. Egyébként Magyarország még jobb állapotban van, mint mondjuk Németország. Ott, sok esetben az autópályán már nem kell attól tartani, hogy bogár csapódik a szélvédődnek. Ez annak a következménye, hogy csúcsra járatták az élelmiszeriparukat, a mezőgazdaságukat, amely szektorok a legnagyobb pusztítói az élővilágnak.
Narancs.hu: Nálunk sem rózsás a helyzet, például egymillió fecske tűnt el rövid idő alatt, amely madárfaj fontos szerepet tölt be az ökoszisztéma rendszerében.
M. B.: Ennek sok összetevője van, de az biztos, hogy a vonulási útvonalakon megjelenő ipari jellegű vadászat és madárfogás nincs jó hatással a madárpopulációra. Egyiptomban, Máltán és Cipruson például ragasztót kennek a bokrokra, amelyeknek a közelében madárhangot bömböltetnek hangszóról, az állattok pedig rájuk szállnak és beleragadnak. Csak Cipruson kétmillió madarat fogtak el így, amit aztán vittek a fekete piacra. Az ekkora mértékű veszteséget nagyon nehezen tudja a természet pótolni. Sajnos sokféleképpen tudjuk tönkretenni a környezetünket.
Narancs.hu: Magyarországon milyen változásokat hoz a környezetünk puszítása, a klímaváltozás?
M. B.: A természet összetettsége elképesztően változatos, ha biológus lennék, sem mernék erre tényszerűen válaszolni. Egy egyszerű példával tudom szemléltetni: Budapesten az emberek vígan éldegélnek, ha toalettre kell menniük, akkor elmennek, ha enniük kell, akkor beülnek egy vendéglőbe. Egy városnak meg kell oldania a szennyvíz-elvezetést, a szemét eltakarítását, továbbá azt is, hogy legyenek ellátóhelyek, üzletek. Mindenkinek teljesen természetes, hogy jön a víz a csapból.
Ha kiiktatnánk az egyik energiaforrásunkat, mondjuk az áramot, akkor pár nap alatt egymás torkának esnének az emberek. A környezetben is így van, sőt, sokmilliószor összetettebb, mint egy város működése. Ezért veszélyes a környezetbe bármilyen módon beavatkozni, mert nem tudhatjuk, hogy mit okozunk. Ha rosszul nyúlunk bele az ökosziszisztéma működésébe, akkor valamiből hiányt vagy épp túlszaporulatot eredményezünk, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
| ||
Narancs.hu: Az illegális hulladéklerakás problémájával találkozik a munkája során?
M. B.: Minden kistelepülésen megoldották a szemétszállítást, korábban sokkal több volt az illegális szemétlerakó. Csongrád megyében élek, van szemét az út szélén, de jelképes a mennyisége a 20 évvel ezelőttihez képest. Mondjuk a szelektív hulladékgyűjtés még mindig gyerekcipőben jár. Ameddig nem éri meg az embernek válogatni, addig nem is tesznek így. Naívítás lenne azt gondolni, hogy csak azért fognak erre figyelni, mert meg akarják óvni a környezetüket.
Narancs.hu: Meglepett azzal, amit az illegális szemétlerakókról mondott. A közelmúltban írtunk a témában egy cikket, a megkérdezett szakembereknek pedig éppen ellenkező a tapasztalta.
Ellentmondást nem tűrő államosítás, felszívódó milliárdok, káosz: utánajártunk, miért van tele az ország a szétszórt szeméttel
Hegyekben áll az újrahasznosítható hulladék a telepeken, és ha nem sikerül értékesíteni, akkor füstként és hamuként végzik. A kormány azonban a környezetvédelem miatt létrehozott termékdíjból befolyt tízmilliárdokat más területeken költi el. Nyolcmillió tonna műanyag-csomagolást termelt 2017-ben 30 multinacionális vállalat, közülük csak egy, a Coca-Cola összesen hárommillió tonnáért volt felelős.
M. B.: Nem azt mondom, hogy nincsenek, de ahhoz képest, ami volt, sokkal jobb a helyzet. Most is vannak szemetes területek, de vegyük figyelembe, hogy honnan indultunk.
Narancs.hu: A folyók tele vannak szeméttel, például újrahasznosítható PET-palackokkal.
M. B.: Ez azért ennyire nem egyszerű, mert például annak a szemétnek a nagy része nem Magyarországon keletkezik, ami a Tiszán keresztül lefolyik. Nálunk egyre kevesebb ember szemetel.
| ||
Narancs.hu: Közismert, hogy jó viszonyt ápol Böjte Csabával. Hívő keresztény?
M. B.: Nem hívő családban nőttem fel, a keresztény értékrend viszont a vallások között a legszimpatikusabb azok közül, amelyekkel eddig találkoztam. Csaba testvérnek ebben nagy szerepe van, az emberekhez való viszonyulása miatt ő igazi példakép számomra. Nyitott ember vagyok, illetve úgy gondolom, hogy nem szabad másokat sérteni vallási nézeteik miatt.
Narancs.hu: Mind ezek tükrében hogyan éli azt meg, ami jelenleg Magyarországon zajlik?
M. B.: A környezetemet látva szerintem 2019-ben több lehetősége és boldogabb élete van egy átlag magyar embernek, mint bármikor korábban a történelem során, ezért ebben a helyzetben sem az állandóan elégedetlenkedő embereket, sem a győlöletkeltő plakátokat nem tudom hova tenni.
Az elmúlt 20 évben 56 országban jártam, és egyikben sem éreztem jobban magam, mint Magyarországon. Hálát adok a sorsnak, hogy ide születtem ebben a korban, igyekszem úgy élni, hogy ezt meg is becsüljem! A saját magam dolgát maximalizmussal végzem, rendet tartok a házam körül és nem ítélkezem. Csaba testvér szavaival élve: „mindenkiből ki lehet szeretni a jót”. Érdemes kipróbálni!
| Az "Oscar-díjas" fotós Máté Bence természetfotós 2010-ben Londonban elnyerte a természetfotózás Oscar-díjának tartott „Az év természetfotósa” díjat. A BBC nemzetközi versenyeinek egyik legeredményesebb fotósa, az egyetlen eddigi induló, aki az ifjúsági és felnőtt mezőnyben is fődíjat kapott. A Bridge Budapest nonprofit egyesület felmérése szerint a 9. legismertebb magyar külföldön. Nemzetközi hírnevet különleges kivitelezésű detektívüveges lesek tervezésével szerzett magának. Legútóbb a Word Press Photo verseny természetfotó kategóriájában ért el első helyezést. |
