Az elmúlt években 2-3 új fajt is azonosítottak a Magyarországon és Európában. Összesen hány faj található nálunk?
Jelenleg 53 csípőszúnyogot tartunk számon, ezek közül 50 őshonos, a maradék három pedig úgynevezett újonnan betelepülő, invazív faj, név szerint az ázsiai zebraszúnyog vagy más néven ázsiai tigtrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog.
Ezek a rovaroknak a lárvái alapvetően faodvak vizében fejlődnek, de nagyon jó az alkalmazkodó képességük, ezért minden olyan vízteret ki tudnak használni, ami nem érintkezik a talajjal. Például esővízet gyűjtő hordókban is kíválóan eléldegélnek, de ha egy műanyagtárgy valahogy felfogja a nedvességet, abban is remekül kifejlődnek. Ezt csak azért mondom, mert azzal, hogy eldobáljuk a műanyagszemetet, elősegítjük ezen fajok terjeszkedését.
Ellentmondást nem tűrő államosítás, felszívódó milliárdok, káosz: utánajártunk, miért van tele az ország a szétszórt szeméttel
Hegyekben áll az újrahasznosítható hulladék a telepeken, és ha nem sikerül értékesíteni, akkor füstként és hamuként végzik. A kormány azonban a környezetvédelem miatt létrehozott termékdíjból befolyt tízmilliárdokat más területeken költi el. Nyolcmillió tonna műanyag-csomagolást termelt 2017-ben 30 multinacionális vállalat, közülük csak egy, a Coca-Cola összesen hárommillió tonnáért volt felelős.
Minek köszönhető, hogy a közelmúltban 3 ázsiai szúnyogfaj is megjelent Magyarországon?
A globális kereskedelem felgyorsulása miatt ez ma már nem meglepő, behurcolták őket. Annak, hogy meg is tudnak maradni, már a klímaváltozáshoz van köze, ami nemcsak teória, hanem a valóság. Ezek a fajok melegebb éghajlathoz vannak szokva, ám Magyarországon elmaradtak az elmúlt években a hideg telek, ezért át tudtak telelni. Ha néhány példány túléli a telet, akkor abból már egy stabil populáció is ki tud fejlődni.
A mostani tél milyen hatással volt a szúnyogpopulációkra?
Még csak most fogjuk elvégezni az erre vonatkozó kutatásainkat. Tény, hogy 2014-ben találtak először Magyarországon zebraszúnyogot, és azóta minden évben felüti a fejét, ráadásul soha nem ugyanott. Minden esetben augusztus elején-végén észleltük őket, ami azt jelenti, hogy valószínűleg még nem élik túl a teleket.
Ezek az új fajok milyen betegségeket terjesztenek?
Többek között a nyugat-nílusi vírust, illetve a szív- és bélférgességet. Fontos megjegyezni: nemcsak ez a három faj hordoz komoly betegségeket: Ugyanakkor azt is le kell szögezni: nem minden szúnyog kompatibilis minden kórokozóval.
A nyugat-nílusi vírusról nemrég még az Országgyűlésben beszéltek: szóba került, hogy növekszik a betegség áldozatainak a száma.
Igen, 2010-ben 3, 2012-ben 17, 2013-ban 31, 2014-ben 11, 2015-ben 18, 2016-ban 44, 2017-ben 21, 2018-ban pedig 215 emberi megbetegedést regisztráltak. Az említett esetszámoknak csupán a töredéke volt halálos kimenetelű.
A katasztrófavédelem szerint már 100 hektáron végeznek szúnyoggyérítést. Ez elegendő?
Nem ismerem a részleteket, de az biztos, hogy Magyarországon a környező országokhoz viszonyítva nagyon alulreprezentált a biológiai védekezés (élő szervezetek felhasználása az egészséget veszélyeztető, ám a hasznos növény- és állatfajokat nem károsító írtási metódus – a szerk.) Aránya 2-8 százalék között mozog a kémiaihoz képest. Ez azért probléma, mert a vegyszereknek komoly hatása van az ökoszisztémára. Elpusztulnak más rovarfajok, például a beporzók is.
| ||
Pár napja Spanyolországban két turista megbetegedett chikungunya-lázban. Először jelezték az ott ezt a fertőzést, amit tigrisszúnyog vitt be az országba.
Humánegészségügyi szempontból veszélyes vírusról van szó. Csípőszúnyogok terjesztik, többek között a tigrisszúnyog, bár én jobban szeretem a zebraszúnyog elnevezést, mert ha megnézzük, színezete inkább a patás állatra emlékeztet, mint a nagymacskáéra. Azt viszont egyébként kétlem, hogy zebraszúnyog vitte volna az országba a betegséget, valószínűleg más úton, egy gerincessel kerülhetett be.
2007-ben Olaszországban, 2017-ben Franciaországban is felütötte a fejét a betegség.
Olaszországban és Spanyolországban is stabil a zebraszúnyog populáció. Szerintem egy fertőzött gerincest csípett meg a zebraszúnyog, ami után kialakulhatott a fertőzés az országban. Tudomásunk szerint Magyarországon még nincs meg ennek a fajnak a stabil populációja.
Melyik, szúnyogok által terjesztett járványoktól kell leginkább tartanunk?
Jelenleg a nyugat-nílusi a legveszélyesebb. Maláriás esetek is vannak, de rendszerint nem idehaza, hanem a külföldön, mondjuk a nyaralás alatt fertőződnek meg az érintettek, és itthon derül ki róluk, hogy betegek.
Ez azt jelenti, hogy nem kell lerágnunk a körmünket a szúnyogok miatt?
A három invazív faj közül az zebraszúnyognak van a legnagyobb víruskompatibilitási képessége, ha jól emlékszem 22 arbovírust (rovarok által terjesztett vírust – a szerk.) mutattak már ki ebből a fajból. Úgy gondolom, hogy erre kell fókuszálnunk, mert ha ez a faj stabil populációt képez, akkor komoly problémáink lehetnek.
| ||
Lehet egy faj ellen célzottan védekezni?
Akkor, ha tudjuk, hol van. Most még csak elszórt populációkról vannak az országban, és azok sem stabilak.
A szúnyoggyérítés csak „tüneti kezelés”, mert a petékre nincs hatása.
A gyérítésnek két fajtája van: lehet lárvágyérítést és imágógyérítést végezni (imágónak hívják a kifejlett szúnyogot – a szerk.). A biológiai védekezés csak lárvák esetében hatásos, a vegyszeres kezelés viszont a lárvákra és az imágókra is.
Imágógyérítésnél apró vegyszeres cseppeket képeznek a szakemberek, amelyeket rápermeteznek a rovarokra. Azért érdemes biológiai védekezést előtérbe helyezni, mert szelektív a csípőszúnyogokra nézve, így nem irtuk hasznos rovarokat.
Mindenképpen vegyszereket kell bevetnünk, ha meg akarjuk fékezni a szúnyoginváziót?
Nem feltétlenül. Én csak akkor javaslom a kémiai védekezést, ha egy faj egyedszáma rohamosan megnő. Magyarországon nagyon kevés az olyan csípőszúnyogok által terjesztett betegség, ami miatt be kellene kémiailag avatkozni. Inkább a biológiai védekezés módszereit kellene terjeszteni.
Nem elég felkészültek a szakemberek, ezért nyúlnak inkább a vegyszerekhez?
A biológiai védekezeséhez fel kell térképezni a tenyészőhelyeket, és a megfelelő időben kell kijutatni a szelektív toxint. S mint már említettem, a biológiai gyérítés csak a lárvákra hat. A vegyszeres gyérítés jóval egyszerűbben kivitelezhető.
| ||
Egyes elemzések szerint a mostani szúnyoginvázió oka, hogy országszerte elterjedtek az ártéri és oldalfoltos szúnyogok, méghozzá azért mert csapadékos volt az időjárás. Márpedig ennek a klímaváltozás az oka: szeszélyes az időjárás, hol aszály van, hol hetekig esik. Milyen hatással van ez a szúnyogpopulációra?
Volt egy hidegebb esős, aztán egy robbanásszerű meleg periódus a közelmúltban, utóbbi még most is tart. Márpedig két dolog kell a csípőszúnyog fejlődéséhez: vizes élőhelyek és meleg. Ez idén megadatott. Ezen két faktor miatt megnőtt a többgenerációs fajok (olyan szúnyogok, amelyek egy évben többször is lepetéznek - a szerk.) egyedszáma.
Április végén, május elején volt egy komoly lehűlés. Ez hogyan hatott rájuk?
Lassította a fejlődésüket.
De nem történt radikális „szúnyoghullás?”
Ahhoz tartós fagynak kellett volna lennie.
Az állatvilágra hogyan hat a szúnyoginvázió?
A nyugat-nílusi vírus alapvetően egy madárbetegség. Ha az embert megcsípi egy fertőzött szúnyog, akkor ugyan megkapja a fertőzést, de nem okoz olyan mértékű víruskoncentrációt a vérében, hogy a következő szúnyog, amely az adott emberből táplálkozik, fel tudja venni a vírust, így nem terjed tovább a betegség.
A madarakra komoly hatással lehet, de ez fajonként változik: egy galambra nem ártalmas, de mondjuk egy karvaly esetében nagyon nagy a mortalitás (egy adott populációban megfigyelhető halálozások gyakoriságára vonatkozó statisztika - a szerk.). Nem is olyan régen 500 libát kellett levágni, mert egy-két példány megfertőződöt.
A klímaváltozás már itt van a nyakunkon: még a madárénekből is kimutatható
Klímaváltozás, fakitermelés, orvvadászat - az emberi tevékenység, ami elpusztítja a természetes ökoszisztémát. Pedig rejlenek csodák az erdőségekben, aminek egyik ágát, a sokak által kedvelt madáréneket Garamszegi László, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének vezetője több évtizede kutatja. Vele beszélgettünk.
A nyugat-nílusi vírus lovakra is veszélyes: idegrendszeri elváltozásokat okoz. Ha fel is gyógyul belőle a beteg példány, akkor is maradhatnak tünetei. Gondoljunk bele egy több millió forintos versenyló esetében ez mekkora problémát okoz.
A mezőgazdaságban is komoly gondokat okozhat a szárnyasok körében?
A lúdak esetében ilyen előfordulhat. Egyes betegségek esetén volt már, hogy karantént rendeltek el.
Térjünk vissza a zebraszúnyogra, amellyel kapcsolatban az MTA kutatásokat végez, hiszen sárgaláznak, a nyugat-nílusi vírusnak, a zika vírusnak és a japán echepatitisnak a terjesztője.
Magyarul az a japán agyhártyagyulladásnak a terjesztője.
Magyarországon ez a betegség felütötte már a fejét?
Importesetek valószínűleg voltak. Az orvostudomány tudja korlátozni ennek a terjedését: bezárják a fertőzött embert egy olyan kórterembe, ahol nem férnek hozzá szúnyogok és, ahol meg lehet őt gyógyítani.
Tehát nem kell tartanunk ettől a vírustól?
A legsúlyosabb veszélyt már sokat emlegetett nyugat-nílusi vírus jelenti, de az esetek 70 százalékában az is tünetmentesen lezajlanak, 20-25 százalékban enyhe infuenzát eredényez a kórokozó, nagyon minimális esetszámban okoz idegrendszeri tüneteket, elsősorban legyengült immunrendszerű embereknél állhat be halál. Ezeknek a személyeknél nem a nyugat-nílusi vírus volt a halál fő oka, inkább csak az utolsó csepp.
Sokat lehet arról olvasni, hogy a klímaváltozás következtében ki fognak olvadni gleccserek, amelyek megőrizték olyan veszedelmes vírusokat, mint a lépfene vagy a pestis. Visszaköszönhetnek ezek a pusztító járványok a 21. században is?
Nehezen képzelhető el, hogy ezeket a konzerválódott vírusokat felvegyék a szúnyogok: egy kiolvadt állattetem, ami megőrizte a betegséget, nem atraktív a számukra. Ahhoz hőnek, széndioxidnak, tejsavnak vagy valamilyen vonzó illatanyagnak kell lennie, hogy egy szúnyog táplálkozzon egy állatból.
Nem valószínű, hogy ilyen tetemekből a csípőszúnyogok táplálkozzanak Persze lehet, hogy egy ember, valamilyen más módon bejuttatja magába ezeket a kórokozókat – például egy ásatás során megvágja magát –, és utána megcsípi egy szúnyog. Ez elképzelhető, de gondoljunk bele, hogy ennek mennyi a valószínűsége?
| ||
| Soltész Zoltán 1983-ban született Egerben. A Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karán végzett, végül a Környezettudományi Doktori Iskolát is kijárta. Fő kutatási területe az odulakú madarak kétszárnyú együtteseinek a vizsgálata. |
(Nyitóképünkön a zikavírust terjesztő egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti). Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2016-ban négymillióra emelkedhet a zikalázas megbetegedések száma az amerikai kontinensen, ahol a szúnyogok által terjesztett kór 2014 februárjában ütötte fel először a fejét. A gyanú szerint a vírus magzatoknál kóros kisfejűséget okozhat. Fotó: MTI/EPA/Leonardo Munoz)
