Külföldön tesztelik az új kínai vakcinát, mert az országban jelenleg nincs hozzá elegendő fertőzött

  • Narancs.hu/MTI
  • 2020. december 28.

Tudomány

Összesen hat kínai fejlesztésű koronavírus elleni oltóanyag áll a klinikai tesztek harmadik fázisában. 

Újabb kínai fejlesztésű, koronavírus elleni vakcina lépett a klinikai tesztek harmadik fázisába, miután az állatkísérletek biztató eredménnyel zárultak – jelentette hétfőn a gyártó közlésére hivatkozva a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

 A dél-kínai Kunming városban székelő Walvax Biotechnology nevű gyógyszergyártónak a pekingi Tsinghua Egyetem, valamint a tiencsini orvostudományi egyetem kutatóival közösen kifejlesztett oltóanyaga adenovírus-vektor alapú, és csimpánzvért felhasználva állították elő. Hatásmechanizmusa éppen arra épül, hogy az emberi testben jellemzően nem találhatóak meg a csimpánzok által hordozott adenovírusokat semlegesíteni képes antitestek. Az oltóanyag ennek köszönhetően kis valószínűséggel válthat ki kedvezőtlen reakciót az emberi szervezetből, ugyanakkor az oltást követően erős immunitást biztosíthat – idézte a Hszinhua a kutatócsoport vezetőjét, aki azt is elmondta, hogy az állatkísérletek során nem figyeltek meg súlyos mellékhatásokat.

Az oltóanyag klinikai tesztjeinek harmadik fázisát külföldön, a járvány által súlyosabban érintett országokban fogják elvégezni, hiszen Kínában jelenleg nincsen elegendő Covid-19-es beteg ehhez.

 Az oltóanyag gyártására szánt üzemeket vasárnap kezdték el felépíteni Peking egyik déli kerületében, hogy amint a klinikai tesztek eredményei megerősítik a vakcina hatásosságát, az üzemek készen álljanak a tömeggyártásra. A Walwax közleménye szerint az oltóanyag 2021 közepére kaphatja meg a piacra lépéshez szükséges engedélyeket, és az éves gyártási kapacitás meghaladja majd a 200 millió dózist.

A Walwax-fle vakcinán kívül jelenleg öt kínai fejlesztésű koronavírus elleni oltóanyag áll a klinikai tesztek harmadik fázisában. Közülük a kínai Hadtudományi Akadémia és a CanSino Biologics kínai gyógyszergyártó közös vakcinája is adenovírus-vektor alapú.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.