Legyezők Tétényben: Az ártatlanság kora

  • Para-Kovács Imre
  • 2002. július 25.

Tudomány

Különös, hogy a legyező kiment a divatból, miközben a meleg nem. Anélkül tűnt el a süllyesztőben, hogy okafogyottá vált volna, bár bizonyos jelek már a XIX. század végétől arra mutattak, hogy az eszköz hanyatlik. A legyezővel persze kipusztult a legyezőnyelv is, ami megint csak érdekes, mivel a zsebkendőnyelv úgy vette fel a néhai nevet, hogy a zsebkendő közben maradt.

Különös, hogy a legyező kiment a divatból, miközben a meleg nem. Anélkül tűnt el a süllyesztőben, hogy okafogyottá vált volna, bár bizonyos jelek már a XIX. század végétől arra mutattak, hogy az eszköz hanyatlik. A legyezővel persze kipusztult a legyezőnyelv is, ami megint csak érdekes, mivel a zsebkendőnyelv úgy vette fel a néhai nevet, hogy a zsebkendő közben maradt.Alegyezőt magyarok találták fel, csak elfelejtették levédeni. Az alaptípus csontalapokra épült, bőrrel volt borítva, és kéznek hívták, aztán a japánoknak eszükbe jutott, hogy így nem nagyon lesz belőle divat vagy üzlet, úgyhogy leválasztották a testről.

A kínaiak maguknak követelik a feltalálás jogát, de a kínaiakra nem figyel senki.

A legyezőnyelvet szintén a japánok alkották meg, mert olyan bonyolultnak találták a saját írásukat, hogy inkább elmutogatták, amit akartak. Ezt aztán tökélyre fejlesztették a spanyol özvegyek, legalábbis félhülye filmsorozatok szerint.

A Nagytétényi Kastélymúzeum és Elmeszociális Otthon a napokban bemutatja a legyezők evolúcióját és a legyezőnyelvből is érzékletes műsort hozott össze a Tér-Színház társulatának segítségével. Nem ez a legrosszabb hakni, Fülig Jimmynek például egy világító villanykörtére kellett mutogatnia a hasán, ráadásul mindezt kirakatba applikálva. Négyen vannak, és korhű ruhákban ízelítenek a XIX. századból, elsősorban a gyermekek és a fotósok nagy örömére. Elméletileg telt ház van, és én csak csodálom kortársaimat, amiért szombat délután elindulnak Téténybe, hogy megtekintsék ezt a produkciót.

A kiállítás az Iparművészeti Múzeum anyagából áll, és lenyűgöző. Megtudhatjuk, hogyan lett a végtelenül finom, elefántcsont-selyem műalkotásokból idióta politikai kampányeszköz, miként változott anyaga egyre silányabbá a századok során, hogyan jutott el a legyező a megalázó műanyag küllőig. Tanulságos és megrázó egyébként, hogy régebben még a műanyag is valódibb volt, és a politika koronázásokról szólt, nem sikkasztásokról, de aztán ez a fránya demokrácia elrontotta az egészet.

A Tér-Színház szombatonként a kastély udvarában mutatja be a Pallas Stúdió hasonmás kiadásban megjelentetett könyvecskéjét, ami a Legujabb és legteljesebb legyező-, bélyeg-, keztyű, zsebkendő- és szinnyelv címet viseli. A könyv egyébként szerintem hamarosan a retroifjúság bibliája lesz, mert egy rendesen felhúzott tribal-hardcore megmozduláson leegyszerűsíti a kommunikációt: a szubbasszus láda előtt csak előrántjuk legyezőnket, majd villámgyorsan megbeszéljük leendő partnerünkkel a lényeges paramétereket, anélkül, hogy hangszáltágulást kellene ordítanunk a torkunkba.

Nem csoda, hogy az elmúlt korok fülledt és szigorú levegőjét az aszszonyok, lányok legyezéssel próbálták frissíteni. Az eszköz tulajdonképpen lényegtelen, a nő egy lépegető exkavátorral is sikeresen tudná lejelelni, hogy most éppen ovulálok, de a jövő héten megugrálhatod a méhemet. Mi, férfiak természetesen sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, mert a morálfilozófiai, erkölcsnemesítő gondolatok kevésbé alakíthatók át kesztyűsbábbal is elmutogatható jelekké, de azért köszönjük, megvagyunk, és majdcsak megoldjuk valahogy, úgyhogy térjünk vissza a legyezőkhöz.

Elefántcsont és selyem, finom részletek, természetesen kézimunka, egy-egy univerzum minden darabban. Nagyjából ezt tudta felmutatni a XVII-XVIII. század. Képek a mitológiából, a történelemből, illetve abból a dologból, amit akkoriban történelemnek neveztek.

Már a történelem sem a régi.

Nem ijedtem meg, csak vettem egy mély lélegzetet, amikor valamelyik Kossuth téri megmozduláson észrevettem egy legyezőt a mellettem ácsorgó Kerényi Imre-szimpatizáns kezében. Mereven figyeltem, mit csinál vele.

Legyezett.

Legyezett, majd a szónokra utalva odasápítozta szomszédjának: Figyeld, mint ´56-ban, azt mondja, hogy 14 óra 20 perc! - aztán sikkantott egy aprót.

Vissza a legyezőt, vissza a derest!

A tétényi objektum a legyezőbemutató mellett állandó dizájnkiállítással is várja az érdeklődőket, öszszeállítás régi korok kényelmetlen, de látványos bútoraiból. Az egyik bölcső különösen felkeltette érdeklődésemet, de a személyzet nem engedte meg, hogy kipróbáljam. Mindegy, pusztán a látvány alapján is meggyőződésem, hogy ilyen fekhelyben csak népnyúzó, feudális önkénycsecsemők tudnak felnőni feudális, népnyúzó felnőttekké.

Para-Kovács Imre

Legyezőnyelv

Légy hallgatag! - Bal fülünket a legyezővel egészen befödjük.

Ne adj hitelt idegeneknek! - A zárt legyező hegyével jobb szemöldökünket érintjük.

Te vagy eszményképem! - Az egészen nyitott legyezővel szívünkre, majd ajkunkra mutatunk.

Örökké hű leszek hozzád! - A zárt legyezőt egyenesen az ég felé tartjuk.

"hajtom, hogy távozzál: jelenléted igen unalmas! - A legyezőt egészen kinyitjuk és hátra vetjük.

Jer lábaimhoz! - A zárt legyezővel lábunkra mutatunk.

Zsebkendőnyelv

Igen! - A zsebkendőt a jobb arczra emeljük.

"hajtanék találkozni veled! - A zsebkendő egyik sarkára csomót kötünk.

Hol? - A zsebkendőt félig összehajtjuk.

Eljövök! - A zsebkendőt a bal karra kötjük.

Valakitől üzenetem van számodra! - A zsebkendőt a bal fülre tesszük.

Nincs remény! - A zsebkendőt lassan összegöngyölgetjük.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.