"Kedves hölgyeim és uraim. Sok szeretettel köszöntöm önöket a Budapesti Divattervező Szabadiskola végzős hallgatóinak vizsgabemutatóján. Engedjék meg, hogy..." - formabontással nyit a szpíker, a terem zsúfolásig, a zsűriben többek között Vámos Magda. A hangulat a tetőfokára hág, a világítás a legkevésbé sem újságíróbarát: csak azok a kollégák tudnak jegyzetelni, akik idefelé jövet útba ejtették a Duke Nukem nevű háromdimenziós harci játék Lunar Apocalipse-pályáját, és felszedték a Night Googles éjjellátó készüléket.

A Budapesti Divattervező Szabadiskola végzős hallgatóinak vizsgabemutatója

Budapest Kongresszusi Központ, Bartók terem

A tizenöt végzős növendék 30-30 nézőt delegálhatott az eseményre, akik az egy Vinkó József-imitátort leszámítva kifogástalanul öltöztek, és néha még a másik pereputtyhoz tartozó vizsgázó kollekciójának is tapsolnak. Ma bárki lehet divattervező, aki befizeti a nyolcvanezer forintos részvételi díjat, ami kétéves tanfolyamnál akár korrektnek is nevezhető. Nem kötelező rajzolni tudni (állítólag egyik-másik világsztár tervező is borzalmasan rajzol), de a jó ízlés nem árt.

A Magyar Divatintézet le van pattanva, pedig a Horthy Miklós nevével fémjelzett korszakban még virágzott az ipar. Voltak mindenféle speciális tanszékek (táskás, kalucsni-maker), de a mai butikosok beérik egy No Fear matricával a hátsó ablakra; nemigen kíváncsiak a szépre meg a drágára. A divattervezők pályakezdése nehezebb, mint a fogorvosoké, pedig látszólag lényegesen nehezebb valakit rábeszélni életünk első fogfúrására ("ugyan má´, legfeljebb kinő megint"), mint arra, hogy vegyen fel egy kosztümöt. A divattervezők a szponzorkeresésbe gebednek bele. Jelen bemutatón például külön szám végigolvasni a támogatólistát. Gerő Rudolf látszerész mester nyilván élete nagy PR-megméretéséhez érkezett, hogy beszállt, hasonlóképpen érezhetett Csábrági Sarolta személyi szponzora, a Nyíregyházi Háziipari Szövetkezet is, hiszen a divatbemutató közönsége előbb-utóbb betéved a Metró áruházba, ahol majd égető szükségét érzi, hogy válasszon egyet a cég kényelmes házipapucsai közül.

Vannak mélypontok, az egyik versenyző például textilbe álmodta, miképp öltözne a Star Treken a takarítónő, ha lenne ott olyan. A negatív csúcsot az a kollekció állította be, amelyik fátylakkal kombinált kalapos-lovaglóostoros dominaszettből indított, majd a ruhadarabokat bizonyos ésszerű határig sorra levetkezvén egyre rondább öltözetet villantott fel, az elejétől a végéig becsületesen a hordhatatlan összhatásnál maradva. Támogató már csak azért is kell, mert vizsga gyanánt önerőből kell felöltöztetni három manökent, és a legtöbb ruha láthatóan drága anyagból van. Az osztálytársak közül ezen a ponton hullanak el a legtovább kitartó életképtelen példányok. Ha a papa nem fiókvezető a Hungária Biztosítónál, vagy ha nem sikerül meggyőzni az Artfleur-Orgona Kft.-t, mennyire jó lesz nekik ez a médiamegjelenés, oda a szakvizsga. Fehér menyasszonyi ruhát tervezni, ahhoz már pofa kell, ez egyébként sem lehet egy gazdag életpálya zenitje, de ha az esküvői ruhakölcsönző lenne a szponzorom, én se mernék ellenkezni.

- w -