Egy jó hónapja fogócskáztak és bújócskáztak a potenciális helyszíneket légmentesen lezáró rendőrséggel a sebesség megszállottjai, amikor tőkeerős szponzorok felbukkanását követően megszületett a megállapodás. Október 22-én éjszaka a Hungaroring szinte megközelíthetetlen. A lelátókon hullámzik a tömeg, csak amatőrök indulhatnak az első legális gyorsulási versenyen, szponzormatricák elhelyezése az autókon tilos, és a nézőktől sem kérnek belépőjegyet. Százötven-kétszáz méter gyorsulás egy nyílegyenes szakaszon és háromszáz méter fékút a táv. Nincsenek helyezések, nincs időmérés, nincs kieséses rendszer, csak győztesek és vesztesek.
Trabanton felül
valószínűleg fogadások is köttetnek egy-egy futam kimenetelét illetően, de ezt a sajtónak minden érintett határozottan cáfolja, naná. Talán ha nem törtem volna ócskavassá pompás napfénytetős fehér Wartburgomat azon az istenverte péntek délután, beszólhatnék most valamelyik feltuningolt trabantosnak egy nagyot.
Vannak gyári modellek is, de azért a legtöbb járgányon látszik a győzni akarás: alufelni, króm ide-oda, leültetett karosszéria, bukócső, motortuning. Terjednek a kocsi alján világító
aktív kék
neonok: az egyik pilóta szerint ez azért tuti, mert a közúton elterelik a szembejövők figyelmét, ami marha jó kis baleseteket okoz. "Jó buli az egész, ki akarom próbálni az autót, szeretem a gyorsulást" - a motivációt illetően ennél többet nem nagyon lehet kiszedni a versenyzőkből. Az amerikai mintát kár erőltetni, Tom Wolfe-ot nem olvasott senki. "Persze volt az American Graffiti meg a hatvanas évek, de szerintem ez sokkal egyszerűbb: ha van a seggem alatt egy hatszáz lóerős autó, a belvárosban nem hajthatom kétszázzal."
A négyszázezer forintos pályabérletet és a rendezvényt biztosító őrző-védő szolgálatot Kozma Mihály, egy győri illetőségű építőipari káefté tulajdonosa fizette ki. "Azok a kigyúrt fiatalemberek nem a mi embereink, de nekünk dolgoznak" - teszi világossá a helyzetet
Orbán Jonatán,
Kozma úr munkatársa. Berényi a Hungaroringtől megértőnek bizonyult, és megígérte, hogy amennyiben nem történik baleset, ebben az évben még négy alkalomra kiadja nekik a pályát. Kozma úr már tárgyal egy megfelelő méretű ingatlan megvásárlásáról Budaörs környékén, ugyanis saját pályát szándékozik építeni.
A másik szponzor, Lányi Tamás, szkeptikusabb. Sajtó által keltett tömeghisztériáról beszél, meg arról, hogy ez itt most buli, de a Hungaroringen nem nagyon van létjogosultsága. Ennek a dolognak szerinte az utca volt a lényege, meg az illegalitás, és most csak azért vannak ennyien, mert első alkalommal rendeznek ilyen versenyt legálisan. Kozmáékkal nehezen ért szót, mert ők professzionalizálni akarják a versenyt. Amúgy ő is leperkálta volna azt a négyszázezret a pályáért, de éppen San Remóban volt egy raliversenyen.
Az illegális versenyek
hangadói közül kikerült szervezők ingyen dolgoznak. Sándor Péter szerint spontán szerveződnek a versenyek. "Én úgy lettem szervező, hogy amikor a hatodik héten a rendőrök lezárták a budaörsi helyszínt, és valaki egy másik pályát javasolt, tudtam egy rövidebb utat, és harmadiknak értem oda." Szerinte már évekkel ezelőtt voltak kisebb társaságok, akik magánutakon és félreeső helyeken versenyeztek, de most nyáron a dolog elérte a kritikus tömeget. Az ötödik héten minden reklám nélkül volt kint két-háromezer ember. A versenyeken
csak egy baleset
történt; nem arról a Golfról van szó, amelyik hazafelé felcsavarodott egy fára, hanem arról a motorosról, aki még Budaörsön annyira felgyorsult, hogy nem tudott megállni az aszfalt végén, és életveszélyes sérülésekkel került kórházba. A golfosok akkor haltak meg, amikor a rendőrség először megakadályozta a versenyt. A következő héten már körülbelül ezer autó és legalább ötezer ember volt kint, őket a rendőrök már teljes készültséggel fogadták. "Kétórás állóháború után hazamentünk, és következett egy négy-öt hetes vesszőfutás: elmentünk különböző hivatalos helyekre és próbáltunk helyszínt találni a bulinak."
Egyes becslések szerint kedd éjszakánként ötmillió forintba került a rendőrségnek az utcai verseny megakadályozása. Sándor Péter nem igazán érti
a hivatalos körök
aggályait. "Meg kellene barátkozni azzal a gondolattal a rendőröknek is, hogy Magyarországon kialakult egy réteg, akinek van erre igénye és pénze. Sokakat irritál, ha egy húszéves csávó kijön egy hatmilliós Jaguárral gyorsulni, de hát könyörgöm, mi közük hozzá. Hogy hogyan kereste meg rá a pénzt, az az ő dolga, meg az APEH-é."
Farkas Tamás
