Vélemény

A terv szerint 2019-től minden diák csak központi felvételivel juthat be középfokú oktatási intézménybe.

Három mondat a hazugságról.

Megtörtént a legrosszabb, ami egy országgal megtörténhet.

Folyik érte a harc. Az egyik sarokban a leendő diktátor, aki mélyen megveti az alkotmányos demokrácia alapjait: a fékeket és ellensúlyokat, az igazságszolgáltatás függetlenségét (az „úgynevezett” bírákat), a sajtószabadságot (a szabad sajtó „az amerikai nép ellensége”), a jogállamot és a kisebbségek védelmét.

Egykoron a csehek voltak a Habsburg Birodalom rebellis gyermekei. Mégsem múlt el nyomtalanul a kiköltözés után sem a szülői nevelés hatása náluk.

Az Európai Bizottság (EB) múlt hétfőn bejelentette, hogy lezárta a paksi bővítéssel kapcsolatos utolsó jelentősebb, az állami támogatás meglétére vonatkozó vizsgálatát. Megállapításuk szerint az új paksi atomerőmű piaci alapon nem valósulna meg, annak életképességéhez állami szerepvállalás szükséges. Ám ez az állami támogatás a vizsgálatot folytató versenypolitikai főigazgatóság szerint nem torzítja aránytalan mértékben a magyar és a regionális energiapiacot. (Arról, hogy ezt miért vitatja az osztrák kormány, s miért akar a luxemburgi Európai Bírósághoz fordulni, lásd Az osztrák szál c. keretes anyagot – a szerk.)

„Most pillanatnyilag nincs olyan elhatározásom, hogy olyan nagyon pályázni akarnék, még kevésbé kilincselnék vagy pedáloznék ezért. (…) Azt tudom magának mondani, hogyha szigorúan vesszük, már 2014-ben sem kapaszkodtam két kézzel ezért a székért, és pillanatnyilag nincs olyan elhatározásom, hogy pályáznék. Most ha valaki azt kérdezné, hogy merjen-e fogadni arra, hogy indulok ezért a pozícióért, azt mondanám, hogy jelentős tétet ne tegyen rá” – Tarlós István mondta ezt vasárnap az ATV Heti napló Sváby Andrással című műsorában. A hír órákon belül végigszáguldott a sajtón: Tarlós nem indul harmadszor Budapest főpolgármesterségéért!

Emlékeznek önök Balogh Andrásra? Nem? Nevezett magyar történész, diplomata, egyetemi tanár, a történelemtudományok (akadémiai) doktora. E mivoltában nem is emlékezni kéne rá, inkább követni, hogy hol tart a pályáján, végtére még csak 73 éves.

Botka László szegedi polgármester, aki manapság, ha jól értjük, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje, újfajta programot hirdetett, amely nincsen semminemű összefüggésben pártja korábbi gyakorlatával és eszméivel, s amely éles kontrasztban áll – a Párbeszéd részleges és az LMP még részlegesebb kivételével – a többi ellenzéki párt nézőpontjával.

Szerdán fél hatra a Hősök terére.

Akik most ellened tüntetnek, nem a te gyűlölködő beszédeiddel mozgósított fociultrákhoz hasonlók.

Schmidt Mária pillantását először Soros Györgyre, majd Orbán Viktorra vetette, és intellektust megvető bátorsággal kirohant Michael Ignatieff ellen (Lásd: A nyitott társadalom és a liberális forradalom, Látószög blog, 2017. február 3.). Ignatieff jelenleg a Közép-európai Egyetem (CEU) rektora, harvardi professzor, korábban a kanadai Liberális Párt vezetője és országgyűlési képviselő volt. Létezésével még a művelt publikum sem volt eddig tisztában. Segítünk.

2015 nyara óta sokan jövendölték Angela Merkel kormányának és politikai irányvonalának közeli végét. A menekültválság és vele összefüggésben az Alternatíva Németországért (AfD) dinamikus előretörése miatt az a benyomás alakult ki, hogy Németország a jobboldali populizmus európai előretörésének egyik első áldozata lesz a kontinens nyugati felén, nem pedig a nyugati demokráciák egyik utolsó védőbástyája. Kevesen tartottunk ki amellett, hogy az AfD megerősödése nem valós fenyegetés a német kormányzati erőviszonyokra, és legnagyobb eséllyel a 2017. szeptember 24-i Bundestag-választásokat követően is Merkel kezében marad az ország kormányrúdja.