1 mondatba sűrítettük a Népszabadság-botrány lényegét

  • narancs.hu
  • 2016. október 8.

Villámnarancs

Ha csak a legfontosabbra kíváncsi, és pillanatnyilag nincs kedve hosszú cikkeket olvasni, akkor jöjjön, elmagyarázzuk gyorsan, miért kellett a Népszabadságot bezárni.

Íme a Népszabadság-ügy lerövidítve, ahogy ígértük: a Népszabadság mellett számos lapot – így pl. a Nemzeti Sportot is – tulajdonló Mediaworks hamarosan gazdát fog cserélni a nyilvánosság előtt is, az új tulaj pedig minden bizonnyal egy Fidesz-közeli oligarcha (vagy stróman) lesz, aki nagy kéjjel fogja rátenni kezét erre a gazdag médiaportfólióra, és ezt a kéjt csak növelni fogja, hogy már a Mediaworksé egy rakat megyei lap is, szóval vidéken majd szépen lehet tolni a jól kipróbált habonyi–rogáni propagandát, a Népszabadsággal azonban már nem lehet megtenni ezt a 180 fokos fordulatot, ezt tudja az új tulaj is – ő állítólag Mészáros Lőrinc közeléből jön –, ennek következtében ez az ún. „befektető” úgy köthette meg az üzletet a Mediaworks eddigi tulajdonosával, a Vienna Capital Partnerssel, illetve hát inkább annak fejesével, H. Pecina úrral, hogy átveszi az egész boltot, oké, kivéve a Népszabadságot, azt köszöni, nem kéri, azt nagyon zűrös lenne kezelni, nem kell, de ne is értékesítsék, hanem zárják be, lehetőleg minél hamarabb, nehogy kiderüljön újra R. Antalról vagy M. Györgyről valami nagyon kellemetlen, és per pillanat, jelenlegi tudásunk alapján nagyon úgy néz ki, hogy Pecina úr nem is volt szívbajos, már ha tényleg ő adott erre utasítást, de végül is hogy kiadott utasítást arra, hogy ezt a kíméletlen pusztítást levezényeljék, az igazából talán már nem is a szorosan vett lényeghez tartozik, de később azért majd nyilván kiderül – dióhéjban ennyi a lényeg, reméljük, segítettünk.

(Akit mélységében is érdekel az ügy háttere, annak ajánljuk ezt a cikket. Aki a Narancs véleményére kíváncsi, az kattintson ide.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.