A Népszabadság kicsinálása miatti tegnapi tüntetésen, a Kossuth téren ismeretlenek kis csoportja a Magyar Idők című napilap példányait elégette. Ezt a tettüket elítéljük.
Lehet vitatkozni arról, hogy a szó klasszikus értelmében újság-e egyáltalán a Magyar Idők, vagy inkább a pártpropaganda felülete, vivőanyaga, amolyan szerkesztett szórólap. Lehet azt mondani, hogy még ebben, a hazugságban is tehetségtelenek. Lehet hosszan gondolkozni azon, miért vesz részt a Magyar Idők az orosz titkosszolgálat dezinformációs kampányaiban. De nem lehet elégetni.
| ||
Lehet gyanakodni arra, hogy ez is megrendezett akció volt, provokáció. Lehet azzal jönni, hogy most nem ez a legfontosabb. Tényleg nem. De egy rövid megjegyzést mégis megér maga az elv: nem égetünk újságot.
Lehet felháborodni azon, hogy most a fideszes média ezzel az epizóddal akarja hitelteleníteni az egész tüntetést. Lehet dührohamot kapni attól, hogy a kitartott fideszes újságírók kajánul élvezkednek rajta, ahogy a megbízóik tönkreteszik a kollégáik munkáját, életét. Lehet hányni tőlük. De nem lehet elégetni egyetlen Magyar Időket sem.
Mert nem égetünk könyvet és nem égetünk újságot.
