A Fidesz egyszerűen imádja a diplomatolvajokat: most Kövér pusziszkodott az egyikkel

  • narancs.hu
  • 2020. július 1.

Villámnarancs

Hazájában a lemondását követelik. Naná, hogy nem akar lemondani.

Kövér László tegnap a munkahelyén fogadta a szlovák parlament elnökét, Boris Kollárt, aki épp egy kiadós plágiumbotrány kellős közepéről érkezett budapesti látogatására, s feltehetően nem örült nagyon, amikor végre hazament.

Mert otthon a kormánykoalíciós partner (SaS) felszólítása fogadta, mely szerint mondjon le azonnal. Kollár persze tipikus k-európai politikus, láttunk már ilyet egy rakást.

Nem mondok le, s ha le kell mondanom, akkor kinyírom a kormánykoalíciót is, mert úgy kilépünk a pártommal (Sme Rodina), mint a sicc. De mondta azt is, hogy ő csak dolgozata 24 százalékát vette át mástól, és harmincat szabad, és azért ő sok forrást is megjelölt, ha nem is mindegyiket, meg még csupa olyasmit, amit ilyenkor a feketeseggűek szoktak.

Szóval Szlovákia friss kormánya máris bomlásveszéllyel néz szembe, de oszlani aligha fog, inkább mégis csak Kollár röpül egyedül, legalább a házelnöki székből (pártja vezetői székéből aligha, hisz az a párt egy egotrip).

Kollár legfontosabb mondása ennek fényében tehát az, amit Pesten mondott tegnap: „Hangsúlyozni szeretném, hogy lényegében mindenben egyetértettünk” – mármint Kövérrel. Kövér után Kollár Orbánnal és Áderrel is találkozott, s velük is egyetértett – lényegében mindenben.

Súlyos diplomáciai hiba, hogy Schmitt Pált kihagyták a buliból.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.