Végre megtudtuk, hogy miért fontosabb a hajdúnánási MotoGP-pálya a Lánchídnál

  • narancs.hu
  • 2020. július 2.

Villámnarancs

És azt is, hogy miért különb a vidék, mint a főváros.

Frappáns válasszal szolgált Kósa Lajos az ATV Egyenes beszéd című műsorában arra nézve, hogy helyénvaló-e, ha a kormány a Lánchíd felújítására 6,5 milliárd forintot ad, míg a hajdúnánási MotoGP-pálya megvalósítására ennek a tízszeresét.

A politikus szerint azért nincs ebben ellentmondás, mert a „Lánchíd a fővárosé, nekik kell felújítani”. Mindezt Kósa a következő költői képpel próbálta szemléltetni:

„Miért nem vesz nekem kenyeret Orbán Viktor? Azért nem vesz, mert a kenyérvásárlás az én dolgom”,

majd ezt követően a számok világába kalauzolta a kedves nézőket, hátha sikerül összezavarni őket. Merthogy Kósa szerint ameddig a ország majdnem 50 ezer milliárdos GDP-jének 60 százalékát a vidék produkálja, míg a főváros részesedése „csak” 40 százalék, a napnál is világosabb, hogy

Hajdúnánáson előrébb való egy modern versenypálya megépítése, mint holmi 170 éves híd felújítása a bűnös fővárosban.

Amúgy Kósát láthatóan nem zavarja különösebben, hogy ez a matek piszkosul sántít, mert – amint arra a Népszava felhívja a figyelmet –, „ha ezt a logikát a fideszes politikus komolyan vette volna, akkor ha a Lánchídra csak 6,5 milliárdot biztosít a kormány, a vidéket megtestesítő hajdúnánási MotoGP-pályára 9,75 milliárd forint járt volna. Vagy megfordítva: ha utóbbi 65 milliárd, akkor – a GDP aránynak megfelelően – 43,3 milliárd járna a hídra”.

Persze Kósát eddig sem nem olyannak ismertük, akit az efféle okoskodás ki tudna zökkenteni harsány, ámde zavaros mondandójából. Már csak azért sem, mert vélhetően ezért kapja a fizetését, amiből talán kenyérre is futja.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.