Végre megtudtuk, hogy miért fontosabb a hajdúnánási MotoGP-pálya a Lánchídnál

  • narancs.hu
  • 2020. július 2.

Villámnarancs

És azt is, hogy miért különb a vidék, mint a főváros.

Frappáns válasszal szolgált Kósa Lajos az ATV Egyenes beszéd című műsorában arra nézve, hogy helyénvaló-e, ha a kormány a Lánchíd felújítására 6,5 milliárd forintot ad, míg a hajdúnánási MotoGP-pálya megvalósítására ennek a tízszeresét.

A politikus szerint azért nincs ebben ellentmondás, mert a „Lánchíd a fővárosé, nekik kell felújítani”. Mindezt Kósa a következő költői képpel próbálta szemléltetni:

„Miért nem vesz nekem kenyeret Orbán Viktor? Azért nem vesz, mert a kenyérvásárlás az én dolgom”,

majd ezt követően a számok világába kalauzolta a kedves nézőket, hátha sikerül összezavarni őket. Merthogy Kósa szerint ameddig a ország majdnem 50 ezer milliárdos GDP-jének 60 százalékát a vidék produkálja, míg a főváros részesedése „csak” 40 százalék, a napnál is világosabb, hogy

Hajdúnánáson előrébb való egy modern versenypálya megépítése, mint holmi 170 éves híd felújítása a bűnös fővárosban.

Amúgy Kósát láthatóan nem zavarja különösebben, hogy ez a matek piszkosul sántít, mert – amint arra a Népszava felhívja a figyelmet –, „ha ezt a logikát a fideszes politikus komolyan vette volna, akkor ha a Lánchídra csak 6,5 milliárdot biztosít a kormány, a vidéket megtestesítő hajdúnánási MotoGP-pályára 9,75 milliárd forint járt volna. Vagy megfordítva: ha utóbbi 65 milliárd, akkor – a GDP aránynak megfelelően – 43,3 milliárd járna a hídra”.

Persze Kósát eddig sem nem olyannak ismertük, akit az efféle okoskodás ki tudna zökkenteni harsány, ámde zavaros mondandójából. Már csak azért sem, mert vélhetően ezért kapja a fizetését, amiből talán kenyérre is futja.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.