Végre megtudtuk, hogy miért fontosabb a hajdúnánási MotoGP-pálya a Lánchídnál

  • narancs.hu
  • 2020. július 2.

Villámnarancs

És azt is, hogy miért különb a vidék, mint a főváros.

Frappáns válasszal szolgált Kósa Lajos az ATV Egyenes beszéd című műsorában arra nézve, hogy helyénvaló-e, ha a kormány a Lánchíd felújítására 6,5 milliárd forintot ad, míg a hajdúnánási MotoGP-pálya megvalósítására ennek a tízszeresét.

A politikus szerint azért nincs ebben ellentmondás, mert a „Lánchíd a fővárosé, nekik kell felújítani”. Mindezt Kósa a következő költői képpel próbálta szemléltetni:

„Miért nem vesz nekem kenyeret Orbán Viktor? Azért nem vesz, mert a kenyérvásárlás az én dolgom”,

majd ezt követően a számok világába kalauzolta a kedves nézőket, hátha sikerül összezavarni őket. Merthogy Kósa szerint ameddig a ország majdnem 50 ezer milliárdos GDP-jének 60 százalékát a vidék produkálja, míg a főváros részesedése „csak” 40 százalék, a napnál is világosabb, hogy

Hajdúnánáson előrébb való egy modern versenypálya megépítése, mint holmi 170 éves híd felújítása a bűnös fővárosban.

Amúgy Kósát láthatóan nem zavarja különösebben, hogy ez a matek piszkosul sántít, mert – amint arra a Népszava felhívja a figyelmet –, „ha ezt a logikát a fideszes politikus komolyan vette volna, akkor ha a Lánchídra csak 6,5 milliárdot biztosít a kormány, a vidéket megtestesítő hajdúnánási MotoGP-pályára 9,75 milliárd forint járt volna. Vagy megfordítva: ha utóbbi 65 milliárd, akkor – a GDP aránynak megfelelően – 43,3 milliárd járna a hídra”.

Persze Kósát eddig sem nem olyannak ismertük, akit az efféle okoskodás ki tudna zökkenteni harsány, ámde zavaros mondandójából. Már csak azért sem, mert vélhetően ezért kapja a fizetését, amiből talán kenyérre is futja.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.