Zsidózva ítéli el a zsidózást a harmadik kerület polgármestere, és önmérsékletre szólít fel a gát ügyében

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 11.

Villámnarancs

Kulturált vita.

Bús Balázs, a III. kerület polgármestere közleményben reagált a Római-partért Facebook-csoport gátért lobbizó álciviljei legutóbbi, zsidózásba torkolló megnyilvánulására.

Csúnya zsidózásba torkollott a római-parti gát melletti kampány

Kevés az idő, minden eszközt bevetnek. Úgy tűnik, újabb szintre süllyedtek a római-parti gátért lobbizó álcivilek. Az egyesület mai Facebook-bejegyzésében zsidózó retorikával próbálja lejáratni a gátat védő civileket. „Zsidó értelmiségiek egy csoportja gettóba akarja zárni a Római-parton a 70 ha-on lévőket! Betonfalat emelnének a Királyok–Nánási-nyomvonalon, kettéválasztva kerületünket!

A polgármester a maga módján, de a kulturált vita szabályainak betartására kér mindenkit.

„Önmérsékletet kérünk Óbudán!

A Római-partért Egyesület Facebook-oldalán zsidó értelmiségiek egy csoportját a gettósítás náci bűnével vádolták meg az árvízvédelmi nyomvonal apropóján.

Óbuda XIX. századi hagyományaitól – melyben zsidók, svábok, magyarok békében éltek egymással –, illetve a III. kerületi közélet konstruktív jellegétől ez a fajta hangütés idegen, és teljességgel elfogadhatatlan.

A tervezett védműről lehet akár szenvedélyesen is vitatkozni, de csak a jó ízlés és a józan ész keretei között. Arra kérem ezért a Római-partért felelősséget érző feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, és a jövőben tartózkodjanak az efféle fogalmazásmódtól.”

Bús, bár önmérsékletre szólítja fel „mindkét felet”, nem csak a zsidózóktól vár más „fogalmazásmódot”, miközben maga is ugyanazt a terminust használja, mint ami a képekkel illusztrált Facebook-bejegyzésben állt: „zsidó értelmiségiek egy csoportját” emlegeti. (Tényleg, honnan tudják ezt? A demonstrálók egyenként nyilatkoztak az identitásukról? Vagy a gátpártiak meg a polgármester annak alapján állítják ezt, hogy a tiltakozók „olyan zsidósan” beszélnek? Vagy „olyan zsidós” a kinézetük?)

Óbuda-Békásmegyer polgármesterének nem is annyira a zsidózással van gondja (mint azt szóhasználata mutatja), mint inkább a gettósítással mint náci bűnnel történő vádaskodással.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember végén dönt a mobilgátról. Addig, úgy tűnik, bármi belefér a kampányba.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.