Akkor sem fizet a magyar állam kártérítést börtönben lévő embereknek, ha azt megítélte a bíróság

  • narancs.hu
  • 2020. január 15.

Villámnarancs

Leállították a kifizetéseket, és elkezdtek sorosozni.

Felfüggesztette a börtönben ülő bűnözőknek megítélt kártérítések kifizetését a magyar állam, közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Tuzson Bence szerint a kormány az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben vitatná meg, hogy jár-e egyáltalán kártérítés az elítélteknek a rossz börtönkörülmények miatt.

Idézzük hosszabban Tuzsont, aki szerint az utóbbi években 12 ezer eljárás indult ilyen ügyben.

"Nem arra kell készülni, hogy valaki üldögél a börtönben és hirtelen az eszébe jut az, hogy hoppá pert kellene indítani. Erre üzlet épült, az üzlet lényege pedig abban áll, hogy ezek az emberek ott vannak a börtönben és, amint belép a börtönbe rögtön feltűnik valaki, valamilyen civil szervezet, valamilyen ügyvéddel az oldalán, hogy ebből bizony üzletet lehet csinálni. Köztudott, hogy futószalagon lehetett pereket nyerni. Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni, az nem lehetséges, hogy bűnőzöknek fizet a magyar állam, közben pedig az áldozatok a bűnőzöktől nem kapják meg a megfelelő kártalanítást vagy kártérítés összegét."

 

Már Tuzson nyelvhasználatából is süt a Fideszre jellemző keresztényi humanista szellemiség, de mégsem ő volt az, aki a „börtönbizniszre“ ráhúzta a "zsebüket tömő dörzsölt ügyvédeket" meg a "Soros-hálózatot“ — hanem a KDNP frakcióvezetője, Nacsa Lőrinc.

Nacsa úgy fogalmazott szerdai sajtótájékoztatóján: "börtönben ülő bűnözők - köztük gyilkosok, gyermekgyilkosok, erőszaktevők, csalók vagy rablók - a dörzsölt ügyvédjeik és a Soros-hálózat segítségével elképesztő összegeket perelnek ki az államból a börtönkörülményekre hivatkozva."

Az összes indított per kártérítési összege szerinte tízmilliárd forint, ezért a „börtönbiznisz“ „tízmilliárdos iparág“.

Nacsa azt is mondta, hogy a bűnözők, az ügyvédek és az NGO-k „a zsebüket tömik.“

Nacsa így összegezte gondolatait Magyarország kormánypártjai nevében: "A bűnözőknek nem milliós jutalom, hanem büntetés jár."

A témát még Orbán Viktor dobta be sajtótájkoztatóján, ezt a részletet azóta megosztotta a Fidesz is: "Oda jutottunk, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése alapján elítélt bűnözőknek fizetünk azért, mert a fogvatartás körülményei nem megfelelőek." Orbán szerint ez az "igazságtalansági ügy" „megsebezte a magyar néplelket“, ugyanis "lehetetlen, hogy elítélt bűnözőknek fizetünk azért, mert a fogvatartás nem volt megfelelő? Hát hova jutunk így?"

Mindezen okokból a" Fidesz-KDNP a parlamentben kész minden támogatást megadni a kormánynak ahhoz, hogy véget vessen" ennek, mondta Nacsa.

Rögzítsük: egyik kormányzati szereplő sem állította, hogy a fogvatartás körülményei mégis megfelelők lettek volna.

Csak azt, hogy az állam nem fog bünőzöknek fizetni, akkor sem, ha az érvényes magyar jogszabályok alapján pert nyertek az állam ellen, mert az nem biztosította a fogvatartásuk előírt körülményeit.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.