Havasi Bertalan és Kovács Zoltán véleménye nem egyezik arról, miért nem mehetett be a 24.hu Orbán sajtótájékoztatójára

  • narancs.hu
  • 2020. január 9.

Villámnarancs

A miniszterelnök sajtófőnöke is reagált.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár azzal indokolta, hogy a 24.hu nem mehetett be Orbán Viktor mai sajtótájékoztatójára, hogy a lap munkatársai "Nem érkeztek időben". Ezt a lap főszerkesztője cáfolta és úgy tűnik, a kora délutáni álláspont késő délutánra a kormányzati kommunikációban is változott. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke legalábbis nem ugyanazt mondja, mint Kovács.

"A miniszterelnök által tartott évindító nemzetközi sajtótájékoztatóra – az idei első Kormányinfóra – azok a belföldi szerkesztőségek kaptak meghívást, melyek munkatársai rendszeres meghívottai, résztvevői az év közben megtartott Kormányinfóknak" - írta Havasi közleményében.

"Havasi kiadott nyilatkozatának indoklásával tehát legalább azt megerősítette, hogy Kovács a széles nyilvánosság előtt hazudott arról, miért nem mehettek be kollégáink, hiszen a sajtófőnök egészen más okot jelöl meg indokként arra, ha valakit nem hívtak meg" - írja a 24.hu főszerkesztője és hozzáteszi: ők mást gondolnak a sajtó szabadságáról, mint a miniszterelnök vagy annak sajtófőnöke, de ez eszmei vita. "Arról azonban lehetetlen vitázni, hogy szabad-e hazudni."

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.