Amíg Tiborcz István járni tud, maradunk az EU-ban, bár Zalaegerszegen elkúrta a milliárdos közvilágítást

  • narancs.hu
  • 2015. december 25.

Villámnarancs

A járdán nem látnak a gyalogosok, sötétedés után használni a kerékpárutat maga a túlélő túra. Tiborcz cége jó pénzért elsötétítette Zalaegerszeget; villanyszerelőt kellett hívni utánuk.

„Tök sötét lett Zalaegerszeg egyes részein, mióta beüzemelték az új LED-lámpás közvilágítást” – írja az Index, de a kontármunkánál is érdekesebbek a részletek.

Az egymilliárdos beruházás – kell-e mondani? – EU-s pénzből indult áprilisban, s az akkor még vidáman Tiborcz István érdekeltségi körébe tartozó legenda, az Elios végezte. Kábé úgy, mint Mekk mester.

„Sokan panaszkodtak, hogy az új lámpák túlzottan koncentrált fényt bocsátanak ki, és leginkább az oszlopokat, semmint azok környezetét világítják meg.

Néhány hónap múlva már az önkormányzat sem tudta figyelmen kívül hagyni a problémákat, igaz, igyekezett diszkréten megtalálni az ügyben a megoldást” – írja a hírportál.

Nos, e diszkrét megoldás az volt, hogy újabb extra LED-lámpákat kellett felszerelni, szám szerint ötven darabot – nyilván nem ingyen. S időközben Tiborcz is elengedte az Eliost.

Ezek után már csak a számok maradnak. „Az Elios 470 milliós osztalékot fizetett tulajdonosainak a 2014-es forgalom után. A 3,5 milliárd forintos bevételből 2,9 milliárdot hoztak az állami és önkormányzati megrendelések.”

Megnyugodhat tehát mindenki, amíg Tiborcz István és a többi erre kijelölt udvaronc el bír fáradni a kasszáig, s az EU hajlandó finanszírozni ezt a vircsaftot, maradunk európaiak. Ilyen izé, kivilágítatlan európaiak…

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.