Amíg Tiborcz István járni tud, maradunk az EU-ban, bár Zalaegerszegen elkúrta a milliárdos közvilágítást

  • narancs.hu
  • 2015. december 25.

Villámnarancs

A járdán nem látnak a gyalogosok, sötétedés után használni a kerékpárutat maga a túlélő túra. Tiborcz cége jó pénzért elsötétítette Zalaegerszeget; villanyszerelőt kellett hívni utánuk.

„Tök sötét lett Zalaegerszeg egyes részein, mióta beüzemelték az új LED-lámpás közvilágítást” – írja az Index, de a kontármunkánál is érdekesebbek a részletek.

Az egymilliárdos beruházás – kell-e mondani? – EU-s pénzből indult áprilisban, s az akkor még vidáman Tiborcz István érdekeltségi körébe tartozó legenda, az Elios végezte. Kábé úgy, mint Mekk mester.

„Sokan panaszkodtak, hogy az új lámpák túlzottan koncentrált fényt bocsátanak ki, és leginkább az oszlopokat, semmint azok környezetét világítják meg.

Néhány hónap múlva már az önkormányzat sem tudta figyelmen kívül hagyni a problémákat, igaz, igyekezett diszkréten megtalálni az ügyben a megoldást” – írja a hírportál.

Nos, e diszkrét megoldás az volt, hogy újabb extra LED-lámpákat kellett felszerelni, szám szerint ötven darabot – nyilván nem ingyen. S időközben Tiborcz is elengedte az Eliost.

Ezek után már csak a számok maradnak. „Az Elios 470 milliós osztalékot fizetett tulajdonosainak a 2014-es forgalom után. A 3,5 milliárd forintos bevételből 2,9 milliárdot hoztak az állami és önkormányzati megrendelések.”

Megnyugodhat tehát mindenki, amíg Tiborcz István és a többi erre kijelölt udvaronc el bír fáradni a kasszáig, s az EU hajlandó finanszírozni ezt a vircsaftot, maradunk európaiak. Ilyen izé, kivilágítatlan európaiak…

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.