Desmond Child azért nem teljesen Leslie Mandoki – további hasznos tudnivalók Orbán ’56-os himnuszáról

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 16.

Villámnarancs

Ez történik, ha Bon Jovi zeneszerzője összeáll a Hooligans szövegírójával.

Desmond Child nem Leslie Mandoki, és nemcsak azért, mert nem rendez bohócparádét a haverjaival a Várkert bazárban. Megelégszik azzal, hogy zeneszerző, nem is akármilyen, hiszen írt pár számot, világslágereket is, mint azt már korábban is jeleztük: Bon Jovinak, az Aerosmithnek, Ricky Martinnak, a Kissnek és így tovább. Ahogy azt márciusban nekünk is elmondta, magyar volt az apja, februárban még a magyar állampolgárságot is felvette, arról viszont még nem eshetett szó, hogy áprilisban Orbán Viktor látogatta meg, s kérte fel, hogy írjon ’56-os emlékdalt. Lehet erre nemet mondani?

Nos, Desmond jó iparos módjára leszállította az árut, amin azért jócskán meglátszik, hogy milyen régen rendezték a nyolcvanas éveket, de a szöveget egy

hazai kvalitás

írta hozzá: Orbán Tamás, aki  többek közt a United, a Hooligans és a No Thanx szövegírója.

Az Egy szabad országért című dalnak ma volt a premierje, ahogy az Index írja, „egy ötvenfős kórussal vették fel, énekel benne Wolf Kati, Péter Szabó Szilvia, Radics Gigi, Sasvári Sándor, Nagy Feró, Molnár Ferenc Caramel, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Lakatos Mónika és a Hooligans is”.

Először és utoljára

Íme, egy kis ízelítő, a live show-ra azonban még várni kell, azt ugyanis a teljes gárda részvételével, Desmond Child vezetésével október 23-án, a Kossuth téren fogják előadni.

Valószínűleg először és utoljára.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.