Orbán ismét bejelentkezett az Egyesült Államokba vendégnek, de most sem akarják látni

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 17.

Villámnarancs

Talán majd egyszer, talán majd Trump…

Jaj, még ’56 se hatja meg az amerikaiakat, ha a magyar miniszterelnök közeleg. Washingtonban konferenciát akarna rendezni az ’56-os forradalom évfordulója okán a magyar kormányzat. Nem is lett volna a dologgal semmi baj, csakhogy a külügyminisztérium túl nagyralátónak bizonyult, amikor a magyar nagykövetségen keresztül nem valami reptér melletti szállót szeretett volna kibérelni, hanem a tekintélyes Woodrow Wilson központot célozta be, a világ egyik legismertebb külpolitikai kutatóintézetét.

A Népszabadság értesülése szerint Washingtonból viszont ideszóltak: a Woodrow Wilson központban nem lesz semmiféle megemlékezés, ami különösen annak fényében tűnik elképesztő udvariatlanságnak, hogy az Egyesült Államokban 2006-ot emlékévvé nyilvánították az ötvenedik évforduló miatt, s az volt a szlogen: „Magyarország modellként szolgál a világ számára”.

Eltelt tíz év, s már nem szolgál.

Mivel semmi nem utal arra, hogy az USA álláspontja megváltozott volna az 1956-os forradalommal kapcsolatban, a barátságtalan gesztus mögött csupán az állhat, hogy a külügy nem kisebb sztárt akart felléptetni a rendezvényen, mint Orbán Viktort. Csakhogy ő ezek szerint nem kívánatos személy egy olyan helyszínen, ahol még komolyan veszik a demokráciát.

Ettől persze még rendezhet a nagykövetség emlékkonferenciát Washingtonban. Például egy reptér melletti szállodában, de akár egy közepes étteremben is, bár abban biztosak lehetünk, hogy magára valamit adó amerikai politikus be nem teszi oda a lábát.

De nincs veszve semmi, bónusznak még ott van Donald Trump, hátha ő majd valamikor viszonozza a tusványosi szép szavakat.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.