Tihany, a béke szigete: visszalopás, gyújtogatás, súlyos testi sértés

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 16.

Villámnarancs

Egymás torkának estek a kisvasutasok – nyugi, egyelőre nem Felcsúton!

Tihany, a béke szigete: városnézés, gyújtogatás, súlyos testi sértés. A dottó, vagyis a közúti kisvasút lassan ugyanúgy hozzátartozik minden turistacsalogató magyar településhez, mint a turulszobor vagy a díszburkolat. Ám úgy látszik, Magyarországon még egy ilyen ártatlannak tűnő városnéző szolgáltatás is háborút szülhet. Legalábbis ez derül ki a Népszabadság cikkéből, mely szerint Tihanyban immár hét éve tart a „dottóháború”.

Két vállalkozó vinné a boltot, ám az egyiket, Kántás Vincét ellehetetlenítette az önkormányzat, engedélyét bevonták, mozdonyát elkobozták.

Egy tavasszal született jogszabály alapján, ami a közúti kisvasutak engedélyezési szabályozását az önkormányzat jogkörébe utalta, szabályosan járt el a tihanyi városvezetés, úgyhogy mondhatnánk azt is, hogy nincs itt semmi látnivaló, csakhogy előtte történt egy s más, ami azt sugallja, hogy elsősorban bosszúról lehet itt szó.

A kitiltott vállalkozó ugyanis hét évvel ezelőtt, amikor az önkormányzat megpályáztatta a kisvasúti megállók használatát, magasabb bérleti díjat fizetett volna konkurensénél, mégsem az ő pályázata nyert, sőt

valaki a vonatát is felgyújtotta.

Erre ő a versenyhivatalhoz és a bírósághoz fordult. Az önkormányzatot a határozat visszavonására kötelezték, és Kántás ugyan továbbra sem állhatott be a hivatalos megállókba, de nem törődött vele: megállt, ahol tudott. Már amikor, mivel az önkormányzat szerint Kántás három éve

az édesapjával együtt megtámadta és összeverte

a konkurens kisvonat vezetőjét, ezért súlyos testi sértés miatt börtönbe került.

A bonyodalmak ellenére biztosak lehetünk benne, hogy a vállalkozót leszámítva lassan mindenki elégedett lesz, hiszen mi más lehetne a helyi érdek, mint az, hogy ne száguldozzanak mindenféle dottók Tihanyban csak úgy. Az meg kit érdekel, hogy a kitiltott kisvasutas révén nagyobb bevételhez jutott volna a város?

Vannak dolgok, amiket nem lehet pénzzel kifejezni.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.