Tihany, a béke szigete: visszalopás, gyújtogatás, súlyos testi sértés

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 16.

Villámnarancs

Egymás torkának estek a kisvasutasok – nyugi, egyelőre nem Felcsúton!

Tihany, a béke szigete: városnézés, gyújtogatás, súlyos testi sértés. A dottó, vagyis a közúti kisvasút lassan ugyanúgy hozzátartozik minden turistacsalogató magyar településhez, mint a turulszobor vagy a díszburkolat. Ám úgy látszik, Magyarországon még egy ilyen ártatlannak tűnő városnéző szolgáltatás is háborút szülhet. Legalábbis ez derül ki a Népszabadság cikkéből, mely szerint Tihanyban immár hét éve tart a „dottóháború”.

Két vállalkozó vinné a boltot, ám az egyiket, Kántás Vincét ellehetetlenítette az önkormányzat, engedélyét bevonták, mozdonyát elkobozták.

Egy tavasszal született jogszabály alapján, ami a közúti kisvasutak engedélyezési szabályozását az önkormányzat jogkörébe utalta, szabályosan járt el a tihanyi városvezetés, úgyhogy mondhatnánk azt is, hogy nincs itt semmi látnivaló, csakhogy előtte történt egy s más, ami azt sugallja, hogy elsősorban bosszúról lehet itt szó.

A kitiltott vállalkozó ugyanis hét évvel ezelőtt, amikor az önkormányzat megpályáztatta a kisvasúti megállók használatát, magasabb bérleti díjat fizetett volna konkurensénél, mégsem az ő pályázata nyert, sőt

valaki a vonatát is felgyújtotta.

Erre ő a versenyhivatalhoz és a bírósághoz fordult. Az önkormányzatot a határozat visszavonására kötelezték, és Kántás ugyan továbbra sem állhatott be a hivatalos megállókba, de nem törődött vele: megállt, ahol tudott. Már amikor, mivel az önkormányzat szerint Kántás három éve

az édesapjával együtt megtámadta és összeverte

a konkurens kisvonat vezetőjét, ezért súlyos testi sértés miatt börtönbe került.

A bonyodalmak ellenére biztosak lehetünk benne, hogy a vállalkozót leszámítva lassan mindenki elégedett lesz, hiszen mi más lehetne a helyi érdek, mint az, hogy ne száguldozzanak mindenféle dottók Tihanyban csak úgy. Az meg kit érdekel, hogy a kitiltott kisvasutas révén nagyobb bevételhez jutott volna a város?

Vannak dolgok, amiket nem lehet pénzzel kifejezni.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.