Elhagyja az OTP Szlovákiát

  • narancs.hu
  • 2020. január 9.

Villámnarancs

Nem tudták 3 százalék felé tornázni a piaci részesedést.

"Megszületett a döntés arról, hogy az OTP eladja szlovákiai leányvállalatát – erősítette meg Szlovéniában Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatója. Csányi szerdán annak kapcsán nyilatkozott Ljubljanában, hogy a magyar pénzintézet 99,73 százalékos tulajdonosa lett a helyi SKB Banknak" - írja  a Reuters tudósítása alapján a hvg.hu.

Csányi Sándor

Csányi Sándor

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Mint Csányi elmondta, a kivonulás oka, hogy nem sikerült 3 százalék felé tornázni piaci részesedését az országban.

A hvg.hu megjegyzi, az OTP Bank szlovákiai leányvállalatának piaci részesedése 2018-ra 1,8 százalékra csökkent, míg 15 évvel ezelőtt 2,9 százalék volt.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.