Humorosnak tartják-e a Facebook illetékesei a zsidózást?

  • narancs.hu
  • 2014. január 17.

Villámnarancs

A Facebookról eddig úgy tudtuk, hogy ha pornót, hovatovább egy szem fedetlen női keblet, rasszizmust és egyéb disznóságokat észlelnek, vagy mások hívják föl erre a figyelmet, nos, nem lacafacáznak. Úgy tűnik, mostantól elfelejthetjük az efféléket.

Legalábbis ez derült ki olvasónk leveléből, aki egy különösen ocsmány és visszataszító dolgot észlelt itt, majd jelezte az arra illetékeseknek, hogy távolítsák el.

Nem távolították el.

Ráadásul küldtek egy választ is: „Megvizsgáltuk, hogy a bejelentett kép tartalmaz-e gyűlöletbeszéddel vagy -szimbólummal kapcsolatos tartalmat, és azt találtuk, hogy nem szegi meg a közösségi alapelveket.”

Mivel ez a szöveg minden, csak nem indoklás, megnéztük, hogy mi is van a hivatkozott közösségi alapelvekben? Hát ez: „A Facebook nem engedélyezi a gyűlöletbeszédet, de különbséget tesz a komoly és humoros beszéd között.”

Akkor így már mindjárt más. Netán meg is osztottátok a haverokkal, annyira viccesnek találtátok? Így volt? Dobjatok már egy üzit a Narancs Fb-oldalára, hogy szerintetek ez humoros beszéd, ezért maradhat, hadd lássuk, vállaljátok-e. Vagy nagyon gyorsan – és lehetőleg részletesen – magyarázzátok meg nekünk, hogy pontosan miért nem távolítjátok el ezt a mocskot?

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.