Követett-e el bűncselekményt a Nemzetgazdasági Minisztérium?

  • narancs.hu
  • 2015. március 20.

Villámnarancs

Most akkor volt hatástanulmány a vasárnapi zárva tartásról, vagy csak 6 Á-s tanulmány volt? Vagy az se.

A Népszabadság derítette ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi állításával ellentétben mégiscsak létezik hatástanulmány a vasárnapi zárva tartásról. A portfolio.hu közérdekű adatigénylésére a tárca még néhány nappal ezelőtt is azt válaszolta, hogy a Varga Mihály vezette minisztérium – lévén egyéni képviselői indítványról szó – a törvényjavaslattal „kapcsolatosan nem rendelkezik hatástanulmánnyal. Fentiek alapján közérdekű adatigénylését nem áll módunkban teljesíteni.”

A Népszabadság állítása szerint az NGM tehát rendelkezik hatástanulmánnyal, igaz, ez a dokumentum négy évvel korábbi, és nem kifejezetten a mostani törvényjavaslathoz kötődik – ám az sem kétséges, hogy a kereszténydemokraták által változatlan formában felvetett javaslatot járja körül. Varga Mihály talán éppen e kormányzati hatástanulmány alapján volt oly egyértelműen elutasító még december végén is a kereszténydemokraták népboldogító ötletével szemben, s a tárca vezetése talán éppen emiatt nem látta értelmét újabb hatástanulmány elkészítésének, hiszen egy a célnak megfelelő példány már a birtokukban volt.

Aligha lehet különösebb jelentősége tehát annak, hogy a hatástanulmány nem a mostani törvényjavaslathoz készült. A portfolio.hu újságírója pedig – az NGM-hez intézett és a cikkében idézett kérdéseiből megállapíthatóan – egyébként sem kifejezetten a törvényjavaslathoz kapcsolódó, hanem általában a vasárnapi boltzárról szóló hatástanulmányra lett volna kíváncsi. Ilyen pedig, a Népszabadsághoz került dokumentum tanúsága szerint mégiscsak létezik, megállapításainak jelentős része pedig minden bizonnyal máig érvényes.

Kérdés ezek után, hogy vajon a nemzetgazdasági tárca követett-e el bűncselekményt, amikor azt állította, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban nem rendelkezik hatástanulmánnyal. A büntető törvénykönyv szerint ugyanis aki „a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével […] közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol […] vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Talán nem véletlen, hogy az NGM mai, a Népszabadság cikkére reagáló közleménye kitart a tárca korábbi álláspontja mellett és határozottan tagadja a hatástanulmány létét.

Kivételes esettel állhatunk szemben (vagy másként, kivételes perre van kilátás), hiszen mindaddig, amíg az eltitkolás „sikeres”, a törvényi tényállás értelemszerűen bizonyíthatatlan. Lehet, hogy most az egyszer – minden cáfolat ellenére – ráfaragott az NGM?

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.