Követett-e el bűncselekményt a Nemzetgazdasági Minisztérium?

  • narancs.hu
  • 2015. március 20.

Villámnarancs

Most akkor volt hatástanulmány a vasárnapi zárva tartásról, vagy csak 6 Á-s tanulmány volt? Vagy az se.

A Népszabadság derítette ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi állításával ellentétben mégiscsak létezik hatástanulmány a vasárnapi zárva tartásról. A portfolio.hu közérdekű adatigénylésére a tárca még néhány nappal ezelőtt is azt válaszolta, hogy a Varga Mihály vezette minisztérium – lévén egyéni képviselői indítványról szó – a törvényjavaslattal „kapcsolatosan nem rendelkezik hatástanulmánnyal. Fentiek alapján közérdekű adatigénylését nem áll módunkban teljesíteni.”

A Népszabadság állítása szerint az NGM tehát rendelkezik hatástanulmánnyal, igaz, ez a dokumentum négy évvel korábbi, és nem kifejezetten a mostani törvényjavaslathoz kötődik – ám az sem kétséges, hogy a kereszténydemokraták által változatlan formában felvetett javaslatot járja körül. Varga Mihály talán éppen e kormányzati hatástanulmány alapján volt oly egyértelműen elutasító még december végén is a kereszténydemokraták népboldogító ötletével szemben, s a tárca vezetése talán éppen emiatt nem látta értelmét újabb hatástanulmány elkészítésének, hiszen egy a célnak megfelelő példány már a birtokukban volt.

Aligha lehet különösebb jelentősége tehát annak, hogy a hatástanulmány nem a mostani törvényjavaslathoz készült. A portfolio.hu újságírója pedig – az NGM-hez intézett és a cikkében idézett kérdéseiből megállapíthatóan – egyébként sem kifejezetten a törvényjavaslathoz kapcsolódó, hanem általában a vasárnapi boltzárról szóló hatástanulmányra lett volna kíváncsi. Ilyen pedig, a Népszabadsághoz került dokumentum tanúsága szerint mégiscsak létezik, megállapításainak jelentős része pedig minden bizonnyal máig érvényes.

Kérdés ezek után, hogy vajon a nemzetgazdasági tárca követett-e el bűncselekményt, amikor azt állította, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban nem rendelkezik hatástanulmánnyal. A büntető törvénykönyv szerint ugyanis aki „a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével […] közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol […] vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Talán nem véletlen, hogy az NGM mai, a Népszabadság cikkére reagáló közleménye kitart a tárca korábbi álláspontja mellett és határozottan tagadja a hatástanulmány létét.

Kivételes esettel állhatunk szemben (vagy másként, kivételes perre van kilátás), hiszen mindaddig, amíg az eltitkolás „sikeres”, a törvényi tényállás értelemszerűen bizonyíthatatlan. Lehet, hogy most az egyszer – minden cáfolat ellenére – ráfaragott az NGM?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.