Orbán Viktor kedvenc főszerkesztője megmagyarázta, miért jó mindenkinek, ha a Felcsút indul az Európa Ligában

  • narancs.hu
  • 2020. július 5.

Villámnarancs

Gyurcsány!

A héten Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője a Digi Start tévében járt. Azért hívták meg, hogy értékelje a Felcsút bajnoki bronzérmét (mi mást?), mely egyúttal az Európa Ligában való részvétel passzusa is. Szöllősi illetékes az ügyben, hiszen korábban Orbán akadémiájának volt a sajtófelelőse, mondhatnánk azt is hazajár Felcsútra, tudhat ezt-azt.

Szöllősi el is mondta, hogy főnöke az évtizedeken át

pusztulni hagyott magyar labdarúgás megújításának élére állt

azzal, hogy létrehozta 2006 körül futballakadémiáját a kert végiben, úgyhogy már épp itt volt ideje, hogy megtérüljön a befektetés.

Merthogy Szöllősi szerint a bajnoki bronzzal bizonyította a Felcsút, hogy nem volt hiábavaló tengernyi milliárdot beletolni a projektbe, ahogy ő mondta: „a Puskás Akadémia futballsivatagban lett egy oázis, ahol a semmiből elkezdtek futballistákat nevelni”.

Arról sajna nem esett szó, hogy a csapatra inkább az volt a jellemző, hogy „a semmiből elkezdtek játékosokat vásárolni”. Azt sem nagyon feszegette, hogy az egész produkció igazából csak 2010-től, Orbán hatalomra kerülésétől kezdett beindulni, azt azonban muszáj volt megjegyeznie, hogy „ha minden befolyásos politikus, volt miniszterelnök, államelnök valamilyen társadalmi ügyet felkarolna, amelyet a személyéhez tudnánk kötni, jótékonyság, oktatás valamilyen kulturális program, akkor az jó lenne, mert hát Orbán Viktorhoz köthető ez a projekt”.

Ami lefordítva

nem egyéb vaskos gyurcsányozásnál.

Ha Orbán megtette a magáét ellenzékben, akkor Szöllősi logikája szerint most Gyurcsányon a sor, hogy valamilyen társadalmi ügyet felkaroljon, „amelyet a személyéhez tudnánk kötni”. Szabad a gazda például az egészségügyben, a kultúrában, hátha ott is „gyorsabban haladnánk”.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.