Orbán Viktor kedvenc főszerkesztője megmagyarázta, miért jó mindenkinek, ha a Felcsút indul az Európa Ligában

  • narancs.hu
  • 2020. július 5.

Villámnarancs

Gyurcsány!

A héten Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője a Digi Start tévében járt. Azért hívták meg, hogy értékelje a Felcsút bajnoki bronzérmét (mi mást?), mely egyúttal az Európa Ligában való részvétel passzusa is. Szöllősi illetékes az ügyben, hiszen korábban Orbán akadémiájának volt a sajtófelelőse, mondhatnánk azt is hazajár Felcsútra, tudhat ezt-azt.

Szöllősi el is mondta, hogy főnöke az évtizedeken át

pusztulni hagyott magyar labdarúgás megújításának élére állt

azzal, hogy létrehozta 2006 körül futballakadémiáját a kert végiben, úgyhogy már épp itt volt ideje, hogy megtérüljön a befektetés.

Merthogy Szöllősi szerint a bajnoki bronzzal bizonyította a Felcsút, hogy nem volt hiábavaló tengernyi milliárdot beletolni a projektbe, ahogy ő mondta: „a Puskás Akadémia futballsivatagban lett egy oázis, ahol a semmiből elkezdtek futballistákat nevelni”.

Arról sajna nem esett szó, hogy a csapatra inkább az volt a jellemző, hogy „a semmiből elkezdtek játékosokat vásárolni”. Azt sem nagyon feszegette, hogy az egész produkció igazából csak 2010-től, Orbán hatalomra kerülésétől kezdett beindulni, azt azonban muszáj volt megjegyeznie, hogy „ha minden befolyásos politikus, volt miniszterelnök, államelnök valamilyen társadalmi ügyet felkarolna, amelyet a személyéhez tudnánk kötni, jótékonyság, oktatás valamilyen kulturális program, akkor az jó lenne, mert hát Orbán Viktorhoz köthető ez a projekt”.

Ami lefordítva

nem egyéb vaskos gyurcsányozásnál.

Ha Orbán megtette a magáét ellenzékben, akkor Szöllősi logikája szerint most Gyurcsányon a sor, hogy valamilyen társadalmi ügyet felkaroljon, „amelyet a személyéhez tudnánk kötni”. Szabad a gazda például az egészségügyben, a kultúrában, hátha ott is „gyorsabban haladnánk”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.