Szlávik János: az előrejelzések szerint június elejére lecsenghet a járvány Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2020. május 15.

Villámnarancs

Ez azonban csak becslés. És messze még a nyájimmunitás.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Infektológiai Osztályának vezetője egy videokonferencián azt mondta: a magyarországi előrejelzések június elejére teszik a koronavírus-járvány itthoni lecsengésének várható időpontját, ez azonban csak becslés – írja a Magyar Nemzet.

A szakember hozzátette, senki sem tudhatja biztosan, ez mikor következik be, és azt sem, hogy ezek után mikor jelenik meg esetleg újra a fertőzés járványos méretekben hazánkban, világszinten pedig még jó néhány hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy ez a járvány megnyugodjon.

"A Covid-19 helyzete a világban jelenleg azt mutatja, hogy az időjárásnak nincs olyan nagy szerepe a koronavírus terjedésében, mint ahogyan azt például az influenzánál megfigyelhettük. Ez sajnos előrevetítheti, hogy a mérsékelt égövön ezen a nyáron a fertőzéssel számolnunk kell, még ha nem is hatalmas járvány formájában" – közölte Szlávik.

Szlávik János főorvos sajtótájékoztatót tart

Szlávik János egy korábbi sajtótájékoztatón

Fotó: MTI

Hangsúlyozta, hogy a nyájimmunitáshoz a lakosság 50-60 százalékának találkoznia kell a vírussal, de nálunk egyelőre alig néhány százalékra tehető ez az arány. Ráadásul, aki megkapta a fertőzést, az sem feltétlenül védett, mert a koronavírusra nem igaz, hogy a betegséget követően megfelelő mennyiségű antitest marad a gyógyult ember szervezetében.

A koronavírus esetében csak azoknak a szervezetében marad nagy mennyiségű védő antitest, akik súlyos tünetekkel vészelték át a fertőzést. Enyhe lefolyásnál az antitestek szinte kimutathatatlanok – magyarázta a szakember, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a fertőzés leküzdésében a celluláris immunitásnak is szerepe van, Ez esetben a memóriasejtek harcolnak a vírussal, más mechanizmussal.

"Szeretném azt hinni, hogy hasonlóképpen a hepatitisz-B okozta májgyulladáshoz, a koronavírus esetében is van ezeknek szerepük, és aki átesik a fertőzésen, az hosszú évekig nem kapja el újra" – nyilatkozta Szlávik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.