Valószínűleg már maguk a kormánytagok sem értik, mit beszélnek CEU-ügyben

  • narancs.hu
  • 2018. november 1.

Villámnarancs

Ennek így semmi értelme.

Megjelent a 168 óra teljes interjúja Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel, amelynek az ajánlóját már korábban szemléztük.

A miniszter CEU-ügyben egészen sajátos körkörös érvelésbe bonyolódik. Már az sem gyenge, ahogy két viszonylag egyszerű, eldöntendő kérdésre teljesen oda nem illő választ ad.

"Akkor van még remény, hogy a kormány aláírja a szóban forgó államközi megállapodást?

Nincs CEU-ügy. A magyar egyetem működik.

Akkor az amerikai nagykövettől kezdve a CEU teljes vezetésén át Bódis Józsefig, a felsőoktatásért felelős államtitkárig bezárólag mindenki félreérti a helyzetet?

A CEU ultimátumot adott a kormánynak."

De figyeljenek, a lényeg csak most jön!

"Mi azt mondjuk, amit 2017-ben is: a magyar Közép-európai Egyetemre a történtek semmilyen hatással nincsenek. Az összes oktató és kutató a Közép-európai Egyetem oktatója, kutatója, ott vannak állományban. A helyzet ugyanaz, mint két éve.

Nem, hiszen a CEU teljesítette a kormány feltételeit. Önök kint jártak idén tavasszal Amerikában. A CEU rektora azt mondja, a delegáció semmilyen kritikát nem fogalmazott meg az amerikai campusukról.

Igen, valóban elbeszélgettünk a Bard College vezetőivel. Láttunk ott egy nyolcvan négyzetméteres épületet, amelynek környékén valószínűleg aznap reggel vetették el a fűmagot, meg láttunk rajta egy CEU táblát is.

Keveslik, amit a CEU tett? Nem jó a Bard College?

Ezt majd az amerikai hatóságoktól kapott információk alapján az Oktatási Hivatal dönti el.

De a hivatal ezt nem vizsgálja most.

Tekintve, hogy a CEU nem tudta benyújtani a szükséges dokumentumokat.

Azt állítja, hogy a CEU-nál pattog a labda?

A dokumentumok benyújtásának feltétele, hogy létrejöjjön a New York állam és a magyar állam közötti megállapodás. E diplomáciai aktus után be lehet nyújtani a dokumentumokat. Ezután majd az OH eldönti, mi legyen."

Összefoglaljuk. A kormány azért nem akarja aláírni a megállapodást New York állammal, ami a CEU maradásának egyik feltétele lenne, mert nem biztosak benne, hogy a CEU teljesítette a másik feltételt, ami az amerikai oktatási tevékenység. Hogy teljesítette-e a CEU ezt a feltételt, azt az Oktatási Hivatal mondhatná meg, de csak akkor, ha a CEU benyújtja a szükséges dokumentumokat. Ahhoz viszont, hogy a CEU benyújtsa a szükséges dokumentumokat, a kormánynak alá kellene írnia a megállapodást. Amit nem ír alá.

Van ennek értelme? Nincs.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.