Anti-Hamlet - Mishima Yukio: Véres naplemente (könyv)

  • Sántha József
  • 2008. január 17.

Zene

>"Mishima ma nem gyakorlatozik" - gondolta Masita tábornok 1970. november 25-én, amikor a többször Nobel-díjra jelölt japán író négy tanítványával behatolt az irodájába, és hagyományos szamurájfegyverekkel kényszerítették, hogy teljesítse Mishima kívánságát. A tábornokot védeni igyekvő tisztek közül többet is életveszélyesen megsebesített, majd az összehívott többezernyi helyőrség előtt, az épület mellvédjéről beszédet mondott, amelyben Japán és a honi hadsereg második világháború utáni méltatlan, megalázott helyzetére hívta föl a figyelmet, és lázadásra szólította őket.

"Mishima ma nem gyakorlatozik" - gondolta Masita tábornok 1970. november 25-én, amikor a többször Nobel-díjra jelölt japán író négy tanítványával behatolt az irodájába, és hagyományos szamurájfegyverekkel kényszerítették, hogy teljesítse Mishima kívánságát. A tábornokot védeni igyekvő tisztek közül többet is életveszélyesen megsebesített, majd az összehívott többezernyi helyőrség előtt, az épület mellvédjéről beszédet mondott, amelyben Japán és a honi hadsereg második világháború utáni méltatlan, megalázott helyzetére hívta föl a figyelmet, és lázadásra szólította őket. A katonák kacagva és pfujolva fogadták Mishima magánszámát, mire az író a tábornok szobájába visszatérve egyik társával együtt harakirit követett el, s hogy ne sokáig szenvedjen, egyik tanítványa lefejezte.

Hogyan jutott idáig egy, a Nyugat által kedvelt, a nyugati kultúrát mélyen tisztelő író, akiről idősebb íróbarátja, Kavabata azt mondja: csak háromszáz évenként születik ekkora író. Nos, Mishima Yukio harminchét éve halott. A most megjelent kötete egyáltalán nem tartozik az életmű kiemelkedő darabjai közé. Egyéb remekművei mellett (Egy maszk vallomása, Az Aranytemplom, De Sade márkiné, hogy csak a magyarul megjelenteket említsük), szinte másodlagos jelentőségű a Véres naplemente (1963). H. S. Stokes kitűnő monográfiája (Misima Jukio élete és halála, 2001, Szenzár Kiadó) alapján rekonstruálható mindaz, ami e döbbenetesen ellentmondásos és súlyosan terhelt személyiséget egész életében mozgatta. Az írói sikerek után a hagyományos japán harci művészetek felé fordult, egyre inkább a politika és Japán közelmúltjának eseményei kerültek érdeklődése középpontjába, hogy végül személyes sorsával példázza a háború befejezésével, a hagyományos értékrend felbomlásával egy hitét veszítette, erősen konzervatív szellemben felnövő nemzedék kiüresedését és nihilizmusát.

Egy Kafkába oltott Hitler - jut eszébe a sekélyes megállapítás a felületes olvasónak. Szelleme, gondolkodása, életérzése mindig eme kettősségek között ingadozik: hagyomány és nyugati kultúra, dekadencia és testépítés, szépség és halál, dicsőség és a császári nyilatkozat (amelyben lemond isteni voltáról és Japán imperialista-militarista céljairól) miatti mélységes szégyen. Ezen túl még vélhető homoszexualitás, sokan úgy tartják, társa a halálban az egyik fiúszerelme volt. "Amit az emberek részemről pózolásnak tartottak, az volt valódi természetem kifejezése (...), és amit az emberek igazi énemnek hittek, pontosan az volt az álarc" - írja az Egy maszk vallomásában.

A Véres naplemente nyugvópontra jutott véglegességgel ábrázolja eme két világ kibékíthetetlen ellentétét és átjárhatatlanságát. A történet rendkívül egyszerű: Noboru, a tizenhárom éves fiú özvegy édesanyja beleszeret egy Jokohamában tartózkodó tengerészbe, Ryujiba. A fiú, akit szoros testi kapcsolat fűz anyjához, képtelen elviselni a tengerész óvatos, tapintatos közeledését, hogy apja helyett apja legyen, különösen, mert a fiú álma a tenger és a hősiesség, és a férfi épp ezektől szabadul, amikor anyját választja.

Noboru egy szektaszerű öntörvényű galeri tagja, ami végletesen elhatárolja magát a felnőttek álszent, hazug világától; ha úgy tetszik, ők képviselik az ősi japán hagyományok helyébe lépő Nihilt. A szektavezér már rég hátat fordított a társadalomnak, filozófiája engesztelhetetlen és végletes: "Az élet csak a lét káosza, de ezen felül az az eszelős, zagyva vállalkozás, hogy a létet percről percre leromboljuk, míg el nem érünk addig a pontig, ahol helyreáll az eredeti káosz, és a káoszból merített bizonytalanság és félelem segítségével újra megalkothatjuk a létet, percről percre." És: "Tettek kellenek ahhoz, hogy betömjék a világ hatalmas üregeit." Mishima terjedelmes életművében megrendítő alapossággal törekedett arra, hogy tragikus életérzéseit valamilyen erőtérben elrendezze. Gondolatai virágzanak, mint egy gyönyörű japánkertben a tavirózsák, de nincsenek rögzítve semmihez, gazdátlanul hányódnak, sem az erkölcs, sem a filozófia nem köti magához őket, a semmiben lebegnek. Egész életművének fő törekvése: a szépség és a bölcsesség birodalmából elmozdulni a Tett felé. Épp e gondolatok belső káosza és gazdátlansága követeli tőle a Tettet. Mint egy anti-Hamlet: míg őse gondolatilag eljut a bizonyossághoz, de cselekvőképtelen lesz ezáltal, Mishima végtelen és szánalmas bohóckodással leplezi egész életében, hogy gondolatai rombolnak, nem építenek. Visszatérő motívum (Az Aranytemplom) egy kiscica megölése mint felkészülés a nagyobb tettre (egy buddhista példázat szól a macska meggyilkolásáról), számtalan döbbenetes megállapítás és elmélkedés, ami a szépség (Aranytemplom, kiscica) elpusztításával próbál magának utat törni az életbe, egy semmiképpen nem európai értékkel rendelkező szabadság irányába. "Ha tudunk és nem cselekszünk, az olyan, mintha nem is tudnánk" - idézi gyakran egyik kedves buddhista filozófusát. Noboru is megöli a kiscicát, és ezzel bizonyítja a galerihez való elszánt tartozását.

Mishima egyedülálló írásművészettel és gondolati erővel ábrázolja a két egymás mellett létező világot. A tengerész sorsát megpecsételi, miután elhagyta a hősi világot, a tengert, hogy az anya leleplezi a hálószobájuk falában található lukat, amin keresztül a serdülő fiú a számára idegen és gyötrően más felnőttvilág titkait fürkészi. Ez a luk a regény egyik központi motívuma: úgy kapcsolja össze a két világot, hogy menthetetlenül mindkét oldalról meginduló eljárás részévé is teszi: bűnné és bűnhődéssé. A luk olyan lesz, mint a létezés sebe, nem heged be soha, nem nőhet fel értelmével a gyerek, hogy megértse a meglesett világot, és nem tudja elmagyarázni a tapintatos felnőtt sem, mert a tengerészt a gyerekek halálra ítélik és kivégzik.

Mishima műveinek olvasása kellemetlen érzéseket kelt. A létet másfajta léttel felváltani akaró hisztérikus nacionalista gondolkodó ma is erősen hat. Mintha a félelem humusza fölött örök szépségű virág riogatna, mintha a bohóc (a magát számtalan pózban lefényképező magamutogató) és a szent (a hagyományokért és a császárért aggódó, harakirit elkövető író) mérge újra és újra megbénítaná a kellemre és összhangra vágyó olvasó önfeledt élvezetét.

Fordította Varsányi Mari. Konkrét Könyvek, 2oo7, 255 oldal, 2499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.