Elbocsátásoktól tartanak az Opera művészei

Zene

Ókovács Szilveszter főigazgató belengette az egész társulatot érintő változtatásokat, amelynek részleteit a szakszervezetek kérésére nem hajlandó megosztani.

Lapunk hetekkel korábban érdeklődött a Magyar Állami Operaháznál, hány fő elbocsátásra készülnek amiatt, hogy a kormány 1 milliárd forinttal csökkenti évközben az intézmény támogatását. Akkor, szeptember elején, az Opera azt közölte, nem készül csoportos létszámleépítést végrehajtani a forrás elvonása miatt. „Az Opera intézménye a közelmúltban csaknem öt évig volt kénytelen nélkülözni legfontosabb játszóhelyét, az Andrássy úti Operaházat, ez idő alatt sújtott bennünket a Covid-járvány is. Mindezeket a kihívásokat is sikerült létszámstoppal, komolyabb elbocsátások nélkül kigazdálkodni, az OPERA vezetése most is erre törekszik, csoportos leépítésre sem készül.” Miután jeleztük, hogy nem a csoportos leépítésekre, hanem az összesen tervezett elbocsátások számára vagyunk kíváncsiak, az Opera tudatta, nem terveznek elbocsátásokat a támogatás csökkentése miatt.

Azóta az Operában is magasabbra csaptak a válság hullámai. Ókovács Szilveszter főigazgató szeptember 21-én az Inforádió élő műsorában jelentette be, novembertől a fűtési szezon idejére bezárják az Erkel Színházat. A megvont állami támogatás és az új rezsiszámlák ugyanis összességében ugyanis hárommilliárd forint mínuszt jelentenek az intézmény költségvetésében. Ez a második megszorító lépés volt a sorban: már szeptemberben az összes, Eiffel Műhelyházba felnőttek számára meghirdetett műsort törölték, összesen 130 előadást és programot.

Az Opera dolgozóit képviselő Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (ODFSZ) a főigazgató bejelentése után két nappal, szeptember 23-án kért tájékoztatást: mire készül az intézmény vezetése. Annál is inkább, mivel a társulat szeptemberi ülésén Ókovács arról beszélt, hogy a hazai nagyszínházak vezetőinek tanácskozása után az egész társulatot érintő bejelentést tesz. Bárány Balázs, az ODFSZ elnöke levélben kérte a főigazgatót, hogy – ígéretét nem feledve – a társulat egészének a sorsára nyilvánvalóan ható, türelmetlenül várt tájékoztatást megtegye a megszokott formában és módon. Tudomása szerint ugyanis ezt már megtette az Opera vezetőivel.

Cikkünk megjelenéséig ez nem történt meg, tudtuk meg az ODFSZ-től. Lapunk kérdezte az Operát, mire utalt a főigazgató, mi a bejelentés, de nem kaptunk választ. Az inforádiós interjújában a főigazgató azt ígérte, az elvonások a béreket nem érinthetik.

Az ODFSZ azért sürgeti a tájékoztatást, mert az általuk képviselt dolgozók csak arra tudnak gondolni, hogy elbocsátásokra kerül sor. A szakszervezet emlékeztette a főigazgatót arra, hogy az elmúlt másfél évben nyilvántartásunk szerint a Fővárosi Törvényszék, illetve a Fővárosi Ítélőtábla tíz alkalommal marasztalta el jogerősen a Magyar Állami Operaházat a konzultációs jogaik megsértése miatt. Legutóbb szeptember 12-én hozott elmarasztaló tartalmú végzést az Operával szemben a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Bírósága, miután a szakszervezetek júliusi konzultációs kezdeményezésére semmilyen választ nem adott.

(Címlapképünk forrása: Magyar Állami Operaház Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.