Plácido Domingo fináléja

Otello az alvilágban

Zene

Augusztus közepén több argentin újság is egy Plácido Domingo körül dagadó újabb botrányról cikkezett. Aztán ismét előkerült a nem először hangoztatott vélemény, miszerint a tenorból lett baritonnak ideje hátrébb lépnie.

Augusztus 13-án az argentin rendőrség nagyszabású akcióval kapcsolta le az Escuela de Yoga de Buenos Aires (Buenos Aires-i Jógaiskola) nevű bűnszektát. Több mint ötven helyen végeztek rajtaütést és tizenkilenc személyt tartóztattak le; köztük az alapítót, az Angyal néven ismert Juan Percowiczot. A szigorú hierarchia szerint szervezett szekta – élén a Mesterekkel, alattuk a Zsenikkel, majd a Tanítványokkal – egy tízemeletes fővárosi épületben tartotta összejöveteleit, amelyekhez nem volt szükségük szútrákra, de még jógamatracokra sem. A privát partikon rendszeres volt a csoportos szex, amit a tagok gyerekei is nézhettek. A kilencvenes években egyszer körbeszaglászta ugyan őket a rendőrség, de a kör befolyásos barátai miatt a vádemelésig sem jutottak. (Akkor egy amerikai delegáció járt közben a vezérért, letartóztatását politikainak címkézve.) A szektát most pénzmosással, zsarolással, emberkereskedelemmel és illegális prostitúcióval vádolják, és mivel Argentínában a nagykorúak szexuális kiárusítása nem ütközik törvénybe, ez utóbbi kiskorúak futtatását jelenti. A kör VIP Geisha kódnéven kínálta szexuális szolgáltatásait, ezeket nemzetközi hírességek, cégvezetők vehették igénybe az argentin fővárosban, Las Vegasban, Chicagóban és New Yorkban.

A nyomozati anyag kiszivárgott részletei szerint Domingo huszonhat éve ismerte a szekta tagjait. Domingo egy mexikói lapnak adott interjúban ezt nem tagadta, mi több, a barátainak nevezte őket, akiket azonban félreismert. „Sokéves barátságokról derült ki, hogy csak kihasználtak engem, és ez szomorú” – mondta egy mexikói tévécsatornának. Csakhogy több lap is publikálta azokat a hangfelvételeket, amelyeken maga az énekes hallható. Az egyiken egy magas rangú szektataggal, a zongoraművész Susana Mendelievichcsel beszélget. A felvétel szerint a Domingo hangján beszélő férfi egy, a menedzserei elől gondosan titkolt találkáról egyeztetett. Egy másik felvételen Mendelievich egy Plácido nevű kliensről beszél, akinek ő maga készül örömet szerezni. Egy harmadik lehallgatott hívásban viszont arra panaszkodik, hogy harminc éve próbálják kiépíteni a kapcsolatot Domingóval, aki még mindig nem csatlakozott a szektához.

A hőstenor védelmében illik elmondani: a jógaiskola, amely hírességek megnyerésében látta a siker útját, hosszú ideje igyekezett megnyerni magának Domingót, de Domingo nem állt kötélnek. Több mint 176 ezer órányi hangfelvétel készült harmincöt szektatag mobiltelefonjának lehallgatásával, és többször nem hangzik el az énekes neve. Talán nem is csámcsogott volna rajta az argentin, a spanyol és az amerikai sajtó, ha a veterán művész hírnevét nem tépázta volna már meg a három éve kirobbant #metoo-ügye. Ha az nincs, talán ez a botrány sem szorongatná úgy az énekest.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.