mi a kotta?

Mozarti csecsebecseh

  • mi a kotta
  • 2022. október 12.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/41. hétre

„Azokat a szépségeket, amelyeket más né­pek csak sok-sok előadás után ismertek fel ennek a zseninek a zenéjében, már első hallásra értékelték a csehek” – írta Lorenzo da Ponte, a kalandos életű librettista ugyancsak hedonista kollégájáról, Wolfgang Amadeus Mozartról, aki időnként sokkal jobban érezte magát Prágában, mint a tehetséges intrikusokkal tömött Bécsben. 1787 és 1791 között öt alkalommal járt a cseh fővárosban, és nagy sikereket aratott a Don Giovannival és a Figaro házasságával. Itt esett meg az operarajongók által ma is idézgetett anekdota, hogy egy péklegény az utcán Mozartot fütyült. Egy közepesen elkötelezett alkoholista akár ma is nekivághat, hogy végigtúrázza, amit Mozart annak idején végigivott egyik kedvenc környékén, a Templova és a Štupartsků utcában vagy a Brabanthoz címzett Thunovská utcai csehóban. Október 14-én háromnegyed nyolckor és másnap fél négykor a Prágai szimfónia is elhangzik a Fesztiválzenekar zeneakadémiai koncertjén. Amikor 1787. január 19-én bemutatták a művet, azt Mozart élete legboldogabb napjának nevezte. Állítólag soha nem ünnepeltek még úgy zeneszerzőt és előadót, mint őt a csehek. Takács-Nagy Gábor a Sinfonia concertante mellett Haydn 39. szimfóniáját vezényli az együttes élén.

Folytatódik az őszi Liszt Ünnep. A virtuozitás mibenlétét keresi Szabó Dániel, Bolya Mátyás, Lukács Miklós, valamint tucatnyi komoly- és népzenész koncertje, amelyen Liszt-művek és azok „ősforrásai”, verbunkosok, vendéglői muzsika, csárdások és forgatósok hangoznak el. A fellépők célja, hogy megmutassák, a virtuozitás több mint gyorsulási verseny, és magamutogatás nélkül is lehet űzni (Zeneakadémia, október 17., fél nyolc). Két nappal később ugyanitt Liszt-műveket játszik Oláh Kálmán saját parafrázisokkal és improvizációkkal (október 19., nyolc óra). Fekete-Kovács Kornél a Rádiózenekar élén vezényli saját művét, a Müpa a két évvel ezelőtt rendezett zeneműpályázatának nyertes kompozícióját (Müpa, október 14., nyolc óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.