Koncert

Ez a jövő már volt egyszer

Sex-E-Pil az A38-on

  • - minek -
  • 2012. június 8.

Zene

A még Hegyi Hill Zoltán énekessel felálló Sex-E-Pil (esetleg Sexepil, hogy alkalmazkodjunk a folyton változó írásképhez) a nyolcvanas évek egyik legnagyobb hatású hazai posztpunk gitárzenekara volt – a maga idejében kiterjedt, fanatikus rajongótáborral bírtak, és fergeteges (néha meg a recenzens emlékei szerint audiokáoszba fulladó) koncerteket adtak. Hegyi 1989 óta végleg „kivált” a zenekarból (alkalmasint kirúgták, de ez már egy régi történet…), s a zenekar a kilencvenes évek elején egy másik énekessel (Mick Ness) szép nemzetközi sikereket aratott, majd csendben el is tűnt, ahogy fordultak a trendek.

Első hallásra nem feltétlenül tűnt túl épkézláb ötletnek, hogy a már régóta egymástól távol élő zenészek (Kocsis Tamás gitáros, László Viktor basszer, Vangel Tibor dobos) huszonhárom év után álljanak össze régi énekesükkel, aki azóta egészen más pályát választott (lásd interjúnkat vele itt).

Másrészről meg úgy vélhettük: pont az eltelt hosszú idő fogja megadni a produkció kontextusát, hogy mai szemmel, füllel is lássuk-halljuk, mennyire volt újító a zenekar – legalábbis a maga idejében, a nyolcvanas évek nyomasztó Magyarországán, s mi maradt ebből mára. Ahogy színpadra lépnek a klasszikus felállásban, kiegészülve a gitárokon és emulátoron közreműködő Ábrahám Zsolttal (HS7, The Twist), szépen össze is áll a kép.

Sorra hangzanak el a maga idejében revelációnak számító Egyesült Álmok album (1988) dalai, kiegészülve a nagylemezre fel nem került koncertslágerekkel, s nyilvánvaló lesz, hogy ez a Gang Of Four és Talking Heads által is inspirált punk funkból, meg a Bauhaus–Joy Division–Banshees iskolából tanult gothic/dark wave-ből építkező zene nagyon is up to date volt a maga idejében. Ráadásul az utóbbi években (talán évtizedben) meg külön aktualitást nyertek azzal, hogy ihlető forrásaik, a nyolcvanas évek érdekesebb (s obskúrusabb) előadói, zenéi újra és ismét divatba jöttek, s most már szinte ez az uralkodó zenei anyanyelv.


Fotó: Galló Rita

De ami a legfontosabb: lendületesen és profin vezetik elő a számokat. Nem csupán egymáshoz sikerült csiszolódni, de Ábrahám gitáros is megtalálta helyét a produkcióban. Ahogy az első benyomásra kissé takarékosan mozgó Hegyi énekest sem érheti panasz. Újra megtanulta a régi alterslágereket, amelyek néha jelmondatszerűen frappáns/ironikus, máskor meg csak simán szórakoztatóan, üdén blöffölő strófáit még mindig vele énekli a rajongók széles tábora. Sőt: mind jobban élvezi is, hogy megint előadhatja őket – az ő esetében nyugodtan állíthatjuk: hangja mit sem kopott az idők során, s ha kell, szinte bődülésszerűen is ki tudja ereszteni. A repertoár meglepően nagy részéről derül ki: nemcsak a maguk idejében számítottak minden szempontból jól összerakott szerzeményeknek, de napjainkban is leporolásra méltók, s nem is csak a hatástörténet miatt.

S a zenekar mindent meg is tesz azért, hogy kedvében járjon a koncerten megjelent, szép számú publikumnak. Adják az ívet, s csak néha, pár szám erejéig ül le a produkció – hiába, akadnak zsengék is az életműben… Eközben pedig teljes keresztmetszetet adnak a Sex-E-Pil klasszikus korszakából – plusz még némi betekintést nyújtanak a legendával övezett előzményekbe is. A magában is terjedelmes alapműsorban az obligát slágereken (például Gyerünk, Casablanca) túl elhangzik a korai, programadó Sex-E-Pil című punk/funk sláger vagy éppen a csak emlékekben élő Utazgatok egy Zita nevű bolygón – s csak ezután jön a dupla ráadás. Első körben lenyomják a tán leggondosabban kidolgozott, elegáns, lendületes, s csak kicsit modoros életérzéskoktéljukat, a What Do You Sayt – igen ez az, aminek a refrénjét egykor, a csoportos, kényszeresen értelmező félrehallás remek példájaként oly sokan értették Vadulj szélnek… Majd az Igazi zöld, igazi kékkel szinte már el is búcsúznak – de nem, mert még következik két klasszikus szám a félig-meddig elődzenekar ETA-tól is az 1982 előtti, telivér punkidőkből, Szócska Miklós államtitkár mára klasszikussá nemesült szövegeivel. A gyújtó hangú strófákra („Szétrobbantunk mindenkit, ki belünkbe tipor!”) tovább fokozódik a ráadásra tartogatott, fékevesztett pogózás: a rendezvény méltó keretek között zárul le.

A38 hajó, június 7.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.