Jerry (Tom Cruise hozza, de ez annyira magas, hogy inkább hagyjuk), a legnagyobb, a középső és a legkisebb fiú egy személyben, sikeres sportmenedzser, a szakma egyik legkiválóbbika, mindene megvan, ami ilyenkor dukál: dollármilliók, luxusmenyasszony és - autó, miegymás. Egy nap megvilágosodás éri, rádöbben, hogy bár fölül a gálya (vö.: csodanő), alul a pénznek árja, s azért ez így mégsem teljesen kóser: aki bekerül a bizniszbe, egyre inkább megfeledkezik az élet igazi céljairól. Jerry magába száll, meghányja-veti a dolgot, majd úgy határoz, hogy stílust vált - az ember mégiscsak fontosabb, mint a zsetnyó -, s igazáról meggyőzi kollégáit is (vö.: emberarcú kapitalizmus). Egyetlen éjszaka alatt megfogalmazza hát kiáltványát, melyben fentebb jelzett felismeréseit foglalja össze, munkatársai azonban nem osztják nézeteit. Jerryt kidobják a munkahelyéről, elveszít mindent, csupán a cég egyik titkárnője s egy NB III-as focista tart vele, de - mondanunk sem kell - mindez nem szegi kedvét, sőt lélekben megacélosodik tőle. S láss csodát, neki lesz igaza: focistáját a legnagyobb sztárok közé emeli, közben mellesleg megtalálja az igazit - ekképpen maga is a semmiből újra a csúcsra érkezik.
A Jerry Maguire-ben legalább két filmre elegendő nyers- és ötletanyag van együtt. Ez utóbbi annak ellenére igaz, hogy a film leleményei javarészt ismerősek már máshonnan, szóval semmi meglepő. Hiába a néhány briliáns jelenet (a kiscsákesz leradírozza a sztárt), valójában sehol semmi. A történet a két fő csapásirány (a szerelmes és a sportos) között oszcillál, de a szálak inkább szerte, mintsem hogy összetartanának, szóval minek. A legnagyobb gond azonban, hogy a Jerry Maguire ott botlik, ahol a mű szerkezeti építménye a legstabilabbnak tűnik. A hepiending éppen az alaphelyzet motiváltságát vitatja, az egész mű értelmét kérdőjelezi meg, lényegében mindent vagy majdnem mindent idézőjelbe tesz: nem történik egyéb, mint hogy a hős sikeres menedzserből sikeres menedzserré válik. Más szóval egy csak első pillantásra rendhagyó sikersztorit látunk, amely azonban mégis virtigli Hollywood, még ha valamennyire (ez az opus legnagyobb leleménye) ügyesen leplezi is. Circus vitiosus, visszajutottunk oda, ahonnan elindultunk. Akár végre kezdődhetne is a film.
T. Gy.
Jerry Maguire - A nagy hátraarc, 143 perc; írta és rendezte: Cameron Crowe; szereplők: Tom Cruise, Cuba Gooding Jr., Renee Zellweger, Jonathan Lipnicki; fényképezte: Janusz Kaminski; látvány: Stephen Lineweaver; zene: Danny Bramson; az InterCom filmje
