A nép ópiuma: Lottó ütött (Lottóshow)

  • 1997. május 22.

Zene

Adatok híján is borítékolhatjuk, hogy a Magyar Televízió legújabb show-műsora az első adástól kezdve nézettségilista-éllovassá vált. Igaz, a siker nem a Szabadság térieken múlott, ők csak teljesítették a Szerencsejáték Rt. megrendelését, aminek a lényege az volt, hogy az ötöslottó-sorsolás ezentúl szombaton legyen, este hét után.
Adatok híján is borítékolhatjuk, hogy a Magyar Televízió legújabb show-műsora az első adástól kezdve nézettségilista-éllovassá vált. Igaz, a siker nem a Szabadság térieken múlott, ők csak teljesítették a Szerencsejáték Rt. megrendelését, aminek a lényege az volt, hogy az ötöslottó-sorsolás ezentúl szombaton legyen, este hét után.

Persze az adott időpont radikális nézőszámnöveléséhez elég lett volna annyit tenni, hogy valami gusztustalan drapéria elé állítanak egy bemondónőt, egy közjegyzőt és egy számozott golyókkal töltött gömböt, aztán sorsoltak volna, a végén meg bemondják a nyertes számokat növekvő sorrendben.

Természetesen szó sem lehetett erről, hiszen a heti aktuális öt - a többség számára - rohadt szám kihúzását már eddig is igyekeztek valahogy dramatizálni. A legismertebb show-elem

Kabos László

bohóckodása volt, aki gigantikus szelvényt ábrázoló sárga zakóban és négylevelű lóherével díszített piros kalapban próbálkozott Lottó Ottó álnéven, de azért azok a műsorok is emlékezetesek maradnak, amikor Király Zoltán különféle vidéki kisvárosokban szólított le embereket azzal, hogy "Nincs önnél véletlenül e heti lottószelvény?". Most azonban komolyabbra fordult a dolog, hiszen félelmetesen sok pénzt lehet nyerni. Soha nem ért ennyit egy öttalálatos szelvény, így aztán a sorsolás akár történelmi pillanatként is felfogható: lesz egy magyar, aki a műsort követően leakaszt körülbelül hétszázmillió forintot vagy még többet teljesen legálisan. Manapság szinte mindenki (még az is, aki nem vesz lottót) arról álmodozik, hogy ő lesz a szerencsés. Hosszú hetek óta dőzsöl az egész ország, kicsik és nagyok szórják a milliókat, adnak belőle még a szomszédnak is, megveszik kilóra a főnököt. Igaz, csak gondolatban, de szombat este akár valóra is válhatnak az álmok. A sorsolás idején emelkedik a pulzus, aktivizálódik a csodavárás, a tévések pedig úgy gondolták, egy ilyen szertartást mégsem lehet csak úgy lekenni, hetedhét országra szóló mulatság kell, csillogó-villogó huszonöt perc, nagy nevekkel. Megszületett a Lottóshow, ezentúl erre izgulhatunk.

Lelkes közönségről úgy gondoskodtak, hogy csak negyvenöt szerencsés kerülhet a stúdióba, akik öthetes lottót vásároltak, és akiket jól kisorsoltak. Vihetnek magukkal egy-egy vendéget, és mindezért még húszezer forintot is zsebre vághatnak, sőt ha a székük száma megegyezik a kihúzott számok valamelyikével, akkor a gázsijuk százezer forinttal megnő.

Az első adásban maga

Vitray Tamás

vállalkozott a parádé celebrálására, fő attrakcióként pedig az Állami Népi Együttes táncospárját szervezték be. Az ifjak keményen nyomták a folklórt, a színpad fölötti futófény-táblán fluoreszkáló zölden villogott a Lottóshow felirat, a számok húzására azonban még a mutatványt követően sem került sor, Vitray ugyanis egy pajkos Vitray-félmosoly kíséretében közölte, hogy a sorsolás előtt nézzük meg, mit mondanak a csillagok. A jövendőmondás abból állt, hogy felvételről bejátszották Csongrádi Katát, aki jósnőnek öltözve motyogott valamit egy kristálygömb előtt. Aztán végre sorsoltak, a táncospár rátette kezét egy világító gömbre, erre aztán beindult a kilencven számozott golyót tartalmazó gépezet, és hamarosan kiderült a titok, az öt nyertes szám. Káromkodhattak a vesztesek, tombolhattak a győzők, a százezer forintos székeken ülő mázlisták pedig felmehettek a színpadra integetni.

A múlt héten

Palik László

és a Hip-Hop-Boyz csinálta meg ugyanezt, voltak kis színesek (mit csinálna a nyereménnyel Kerényi Imre, Kovács Kokó és még mások), és még több pénzről volt szó. Aztán másnap kiderült, megint nem volt ötös, úgyhogy szombaton még az eddigieknél is nagyobb lesz a műsor nézettsége. A műsor készítői pedig veregethetik egymás vállát azzal, hogy "látod, tudunk mi, ha akarunk". Talán meg is esküdnének rá, szegények.

- legát -

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.