Zene

„Túl aggályosan komponáltam”

Tavaly novemberben ünnepelték Balassa P. Tamás születésének 100. évfordulóját. A zeneszerző, zongorista, karmester sokáig volt a hazai szórakoztatóipar meghatározó alakja, több mint 25 éven át vezette a Magyar Rádió Tánczenei Stúdióját.

Carlo

Meglátni őt és összebarátkozni – egy pillanat műve volt. Akkoriban szerettek szóba elegyedni egymással a tömegből kitűnő rokonszenves emberek. Finom tapintat, úri viselkedés, igazi érdeklődés, kíváncsiság, elegancia. Ez volt Károly.

  • Víg Mihály
  • 2023. május 17.

„Szabadulni akarok”

A száz éve született Ligeti György életművének kutatóját, Kerékfy Márton zenetörténészt a zeneszerző pályájáról, fontosabb műveiről és az emlékezetéről is kérdeztük.

Közel hozzák a zenét

Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója, orgonaművész

  • rés a présen
  • 2023. május 17.

„Jó hangulatú osztálytalálkozó”

Közel két évtizedes szünet után új albummal jelentkezett a Kispál és a Borz. A zenekar tizenegyedik, Beszorult mondat című lemeze kapcsán beszélgettünk Kispál Andrással és Lovasi Andrással új dalokról, vendégzenészekről, sanzonbizottságokról és a jövőről.

A meghódított Jeruzsálem

Verdi nálunk ritkán játszott, negyedik operája közvetlenül a Nabuccót követte, és 1843-ban, a zeneszerző harmincéves korában mutatták be a milánói Scalában. Csakhogy míg a Nabuccót négy évvel az ősbemutató után már Pesten is játszották, A lombardok csak 1974-ben bukkant fel magyar színpadon, az Erkel Színházban, Lamberto Gardelli vezényletével, Mikó András rendezésében.

Élő, halott vagy tetszhalott

Biztos mindenki találkozott már koncertlátogatóval, aki nem átallja bevallani, idegenkedik a kortárs zenétől. Hiába telt el több mint száz év az avantgárd első hulláma óta, ezek a művek nem váltak a törzsrepertoár részévé, és a közönség még mindig a régi kedvenceire kíváncsi. De miért érezzük idegennek a múlt évszázad számos irányzatát?