A szerk.
A szerk.
Jövő idő
A politikai pártokat nem szokás szeretni Magyarországon, mi tagadás, a pártok adtak s adnak is okot erre jócskán.
MaNcs 36. évf. 51-52. sz. (2024-12-17)
A politikai pártokat nem szokás szeretni Magyarországon, mi tagadás, a pártok adtak s adnak is okot erre jócskán.
Lázár János többször is tanújelét adta vonzalmainak vitéz Nagybányai Horthy Miklós iránt, ám ez csak szűk körben kelt megütközést.
Az elmúlt másfél hétben csak úgy záporoztak a katolikus egyház vezetőinek bocsánatkérései (3 db).
Az ellenzéki térfél alapjaiban alakult át az idén: meglehet, új kör, új leosztás jön. De mi következzen 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Váratlanul ért a lap kérése, hogy gondolkodjak el azon, mit is kellene egy új kormánynak tennie itt – de eggyel több gondolatkísérlet ártani biztosan nem árthat.
Bodrogi Bea fontos írást közölt a Telexen arról, hol ér véget Szájer József magánélete, és hol kezdődik a közbeszéd és a szólás szabadsága. Szerinte „a közügy megtárgyalásának fontos része Szájer ügyében tehát az is, hogy a képviselő mivel és hogyan szegi meg az aktuális Covid-korlátozásokat.
Az Európai Unió államai közül (Romániát leszámítva) Magyarországon beszélnek a legkevesebben idegen nyelveken. Tíz magyar felnőttből csak egy tud két idegen nyelven, három képes kommunikálni egy idegen nyelven, hat pedig kizárólag magyarul beszél. Ezek ún. „önbevallásos” adatok, nem az idegennyelv-tudás objektív felmérésén alapulnak. Tehát megkérdezik valakitől, hogy beszél-e valamilyen idegen nyelven, mire ő például így válaszol: „Igen, az iskolában oroszt tanultam.”
A párizsi olimpia első napjaiban folyton Muszukajevre gondoltam; a megnyitó környékén azt álmodtam ugyanis, hogy ő lesz majd az egyetlen olimpiai bajnokunk.
Magyarul, amikor nem jár a metró éjszaka, csak olyan emberek vannak a Blaha aluljáróban, akik nem azért vannak ott, mert át szeretnének kelni, mert azt megteszik a zebrán, hanem mert valamit ott csinálnak. És azok általában nem olyan dolgok, amiket a közterületeken látni szeretnénk, és nemcsak hajléktalanságra gondolok, hanem éppen ma is elhangzott a szakbizottsági ülésen, hogy különböző drogos bandák vették birtokba a Kálvin téri aluljárót éjszaka, tehát vannak problémák.
(Vitézy Dávid)
Mit tesz egy maffiaállam, ha kiugrik egy családtag? Miért teljesen normális, hogy Magyar Péter pár hónap alatt jutott el a rendszerváltás gondolatáig? És miért nincs értelme ellenzékből szakpolitikai vitákat folytatni a magyar kormánnyal? A többi közt ezekről beszélgettünk Magyar Bálinttal.
A belpolitikában az idei az ő éve volt. A Tisza Párt felfutása zárójelbe tette az ellenzék eddigi munkáját, és defenzívába kényszerítette a Fideszt.
Eszköz- és emberhiány, ráadásul a meglévő, eleve elégtelen mentős kapacitást terhelő pluszfeladatok – a rendszerben kódolva van a hibázás lehetősége. Valójában az a csoda, hogy nem gyakrabban történnek ilyen esetek.
Bár az egyértelműen antiszemita Csurka István kormánypárti rehabilitálása, emlékezetének felkarolása elsőre meglepő lehet, valójában szervesen következik abból, hogy mit gondol a Fidesz a 20. századi magyar történelemről és a rendszerváltásról.
Miközben a középiskolás diákok globális kompetenciafelmérésén (PISA) számos OECD-ország, köztük Magyarország is romló eredményeket mutat, más nemzetek stabilan hozzák a „jó jegyeket”. Az e téren „eminens” Szingapúr és Észtország egy-egy oktatási szakemberét kérdeztük a minőségi oktatás összetevőiről.
Nem csak Budapestet érinti a lakhatási válság: bár a fővárost valóban átlag felett sújtja, más nagyvárosokban is hasonló a helyzet, sőt szinte az összes városban. Kisebb albérlet vagy kisebb lakás a rövid távú megoldás, támogatott lakásberuházás a hosszú távú.
Idén tavasszal még befogadta az Amnesty International Magyarország több rendezvényét Veszprémben a Pannon Egyetem, legutóbb azonban elutasította a terembérleti igényüket. Az eset nem egyedi.
Egy gyulai bíró alkotmánybírósági normakontrollt kér egy 2021-es kormányrendeletről, miután az ügyészség annak alapján emelt vádat egy sarkadi háziorvos és társai ellen. Csakhogy a Btk.-ban nincs olyan tényállás, amely illik az ügyre.
Egyértelműen egyszereplőssé vált a magyar gazdaságpolitika a piac vélekedése szerint. A forint gyengülése közepette csendben az euró veszi át a nemzeti fizetőeszköz mind több funkcióját. A költségvetésben megvalósíthatatlan célokat tűzött ki a kormány, ráadásul a választások előtt osztogatásra is készül.
Szűk két hét leforgása alatt az Észak-Szíriából induló iszlamista felkelők bevették Damaszkuszt. Az utolsó órákban orosz titkosszolgálati segítséggel Moszkvába menekült Bassár el-Aszad elnök a családjával együtt. Távozásával legalább fél évszázados történet ért véget – de még inkább az I. világháború után kialakított gyarmati rendszer egyik utolsó közel-keleti eleme változott meg – végérvényesen.
Scholz kancellár vereséggel végződött bizalmi szavazása megnyitotta az utat a februári előrehozott választások felé. A szélsőséges pártok megerősödése miatt az új, várhatóan kereszténydemokrata kancellárnak mégis össze kell majd fognia az eddig kormányzó szociáldemokratákkal.
Író, újságíró, a lengyel tényirodalom grande dame-ja. Tényregényeiben, riportjaiban, elbeszéléseiben elsősorban a holokausztra és a holokauszt feldolgozására összpontosít, erőteljesen építve a személyes történetekre. Itthon nemrég jelent meg Maria H. emlékezik című műve. Varsói otthonában kerestük fel.
„…azért vagyunk itt, hogy olvassunk” – olvassuk. Olvasunk, hogy megismerjük és megértsük magunkat és másokat, olvasunk, hogy megismerjük és megértsük a világot (a múltat, a legtágabb értelemben vett szellem, a kultúra értékeit), olvasunk egzisztenciális szükséglettől vezettetve, „életre-halálra”, ahogyan Esterházy Péter írta.
Nagyalakú, illusztrált kiadványban jelentek meg a népszerű horrorszerző alapművei, aki életében nem volt túl népszerű, de halála után senki sem tudta kivonni magát a hatása alól.
Fizikát tanult, egy darabig még tanított is, később azonban a humor és a színészet felé fordult. Rowan Atkinsontól és Dickenstől egyaránt sokat tanult, az elmúlt néhány évben több mint tíz gyerekkönyvet írt, és még A Bridgerton család forgatási szüneteiben is a meséin dolgozott. Magyarul megjelent kötetei apropóján beszélgettünk vele.
„Állítólag a Birodalmat, Németországot becsméreltem azzal, hogy ellenük fordultam” – mondta az antifasiszta Thomas Mann a nácikról, miután 1933-ban száműzetésbe kényszerült. „Oly hihetetlenül vakmerők – folytatta –, hogy összetévesztik magukat Németországgal.”
Csak hagyjanak békén címmel nemrég megjelent Mándy Iván monumentális monográfiája. Élet- és pályarajz egy nagyon budapesti szerzőről. De hogyan lehet ma életrajzi szempontú monográfiát írni, mennyire volt nehéz a magánmitológia mögötti valóságot megragadni – a könyv szerzőjével ezekről is beszélgettünk.
Tizenkilenc kortárs szerző írta meg, mit jelentett az elmúlt egy-két évtizedben Magyarországon felnőni. Változatos a névsor: van pályakezdő és többkötetes író, eddig elsősorban költőként vagy gyerek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert alkotó is.
Bullshit munkahelyen vesztegelsz, ahol ráadásul csip-csup kiszolgáló feladatokkal is téged ugráltatnak, csak azért, mert nő vagy? Kézenfekvő menekülési útvonalnak tűnik, hogy elmész „babázni”. Persze ha nincs férjed vagy barátod, a dolog kicsit bonyolultabb – de korántsem lehetetlen.
Ismertem valakit, aki egy stroke-ból kigyógyulva különös mellékhatással élt tovább: azt mondta, amit gondolt. Jót, rosszat, mindenkinek bele a szemébe, rosszindulat, számítás és óvatoskodás nélkül. Nehéz volt vele találkozni, mindig ott volt a veszély, hogy mint egy kegyetlen tükörben, hirtelen meglátjuk valódi önmagunkat. De jó is volt vele találkozni, mert ha megdicsért valakit, az illető biztos lehetett benne, hogy úgy is gondolja.
Régen minden rosszabb volt, kivéve A Sakál napját – mondhatnánk, de piszkosul igazságtalanok lennénk.
A Száz év magány mintha egyenesen levetné magáról a filmet – pontosan ez volt Márquez szerzői szándéka.
Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.
László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.
Merész és frappáns, csupa fricska és hangszálka, könnyed, szellemes és elgondolkodtató Váczi Dániel triójának új lemeze.
Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.
Nagyra értékeli a zenekari zenészek kreativitását. Szociális kérdésekhez is bátran hozzányúl, a zenén és a különleges helyszíneken keresztül. A múltról, a jelenről és a jövőről is beszélgettünk.
Latinul: harangocskák. Tintinnabuláció, az idén 89 éves észt zeneszerző, Arvo Pärt saját elnevezésű stílusa. „Egy hármashangzat három hangja olyan, mint a harangok. És ezért hívom tintinnabulációnak” – foglalja össze a lényeget Pärt, miután a rá jellemző visszafogott vallomásossággal így nyilatkozik: „A tintinnabuláció olyan terület, ahová néha elkalandozok, amikor válaszokat keresek – az életemben, a zenémben, a munkámban.
A tavaly megjelent Nem az a punk, aki… című kötetben a nyolcvanas évek, a hasonló című második kötetben a kilencvenes évek punkjai szólalnak meg. A könyveket egy érintett, a Trottel zenekar és a Trottel Records lemezkiadó vezetője adta ki, aki a saját élményeit is megosztotta velünk.
Mindig jeles esemény, ha a Primal Scream lemezt jelentet meg – különösen akkor, ha ezt nyolc és fél év kihagyás után teszi. A rengeteg stílusba belekóstoló zenekar a szupersztár státuszt sosem érte el, de nem is kellett kompromisszumokat kötniük, mindig a saját fejük után mentek.
A Balázs Béla-díjas operatőr-filmrendezővel, fotográfussal és zen tanítóval a Capa Központban látható kiállítása kapcsán beszélgettünk Hamvasról, az Én-tudatról, a tradicionális és kortárs japán művészekről és a fotográfiáról.
A Már nem álmodok velük című előadás kapcsán beszélgettünk a gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól és a független színjátszás helyzetéről.
Idén nyáron halt meg a nagy amerikai színésznő, a 20. század második felének meghatározó erejű művésze, aki nélkül ma nem csak a filmművészetről alkotott képünk lenne szegényebb, de a világképünk is.
Az ünnepek közeledtével mindannyian visszakívánkozunk a karácsony és a várakozás mágikus idejébe, amikor gyerekkorunkban az egész lakás fényárban úszott, almás pite illata szállt a levegőben, és gondosan becsomagolt ajándékok sorakoztak a szaloncukortól roskadó fa alatt.
A 90-es évek iránt érzett nosztalgia tán sohasem múlik el, ám manapság a korszak komfortműsorai élik reneszánszukat.
Másfél éve jelent meg az énekesnő Kikötő című bemutatkozó anyaga, amelynek ösztönös folytatása, kiegészítése, párdarabja a mostani album.
Spiró György komédiáját Rudolf Péter állította színpadra. Az 1983-as, Katona-beli ősbemutatón játszó Major Tamás szerepét most Kern András alakítja.
Ki muszájból, az egészsége miatt, ki szenvedélyből, egy biztos: rohamosan terjedő szubkultúra a futóké.
Halk, visszafogott, levegős első film a Marmalade, mely egy bankrablós meskete esetében kényes vállalkozás.
Ha egy metállemez felkerül a Time év végi top 10-es listájára, akkor ott „történt valami”.
Az angolszász világban sikeres, ausztrál származású író regényének fókuszában a párkapcsolati dinamika és a szakmai rivalizálás kimeríthetetlen küzdelme áll.
Gyerekeket kihajtani az országútra, menjetek isten hírivel, amerre láttok, ez a legkönnyebb dolog a világon, különösen a moziban.
Szörnyű kínokat élnek át a szaporítótelepeken sínylődő kutyák. Sötét helyen, szűk ketrecben töltik az életüket, a gyakori ellés kikezdi az anyaállatok szervezetét, a kölyköknél pedig gyakrabban jelentkeznek a fajtájukra jellemző betegségek.
Bontják a Magyar Rádió egykori épületeit, kell a hely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának. A bontás áldozatai közt van a Magyar Rádió Pagodának nevezett fogadócsarnoka is, pedig meg lehetett volna menteni.
Az első években a tanítás különféle helyszíneken, általában bérlakásokban zajlott, a növekvő érdeklődést látva azonban a közgyűlés hamarosan saját iskola megépítésére szánta el magát.