Gyász

Carlo

Hunyadi Károly (1957–2023)

  • Víg Mihály
  • 2023. május 17.

Zene

Meglátni őt és összebarátkozni – egy pillanat műve volt. Akkoriban szerettek szóba elegyedni egymással a tömegből kitűnő rokonszenves emberek. Finom tapintat, úri viselkedés, igazi érdeklődés, kíváncsiság, elegancia. Ez volt Károly.

Meglepően szép melódiákat írt, amelyek mindenkor elkísérnek. Le­vert vagy, Felejthetetlenek, Nem segít, Mániákus depresszió… A Földre szállót Vető János, az Elmúlikot Kozma György, a Forradalom című dalt Najmányi László szövegére írta.

Egyszerre tanultuk egymástól, hogyan lehet számokat írni, mert mindkettőnknek ez volt akkoriban a legfőbb célunk. Ő mondott egy akkordot, én mondtam a másikat. Mondtam egy szót, ő folytatta. Soha meg nem hálálható kamasz-, fiatalfelnőtt-barátsággal ajándékozott meg minket a sors, amilyen talán mindenkinek volt, amikor kereste a helyét ezen a világon. Mintha minden együtt töltött óra csak azért lett volna, hogy életre szóló emléket hagyjon. Figyelmes testvériség, „kivitelezett kedvesség” – ahogy Baksa Soós János mondta.

Aztán az élet elsodort minket egymástól, de igazából soha nem vesztünk össze. Én betértem a Hit Gyülekezetébe, ő akkor még nem. Nem értette, hogy miért olyan fontos, hogy „bővölködésre hívott minket az Úr”. Zavarta, hogy a pénz ilyen fontos.

Ezután ment Berlinbe, ahol valóban zűrzavaros életet élhetett, amiről sokat nem tudok. Amikor hazatoloncolták, úgy tudom, Pajor Tamás segítségével talált egy jó intézményt Szigetváron, ahol meggyógyult. Szinte természetesnek láttam, hogy ő maga is Németh Sándoréknál kötött ki. Nem lett belőle valami nagy, tűzön-vízen át térítő, a gyülekezet gimnáziumának rendszergazdája lett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.